Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 20690172

2019. március 19.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Ma József napja van.
Holnap Klaudia napja lesz.

Orbán emlékszik, hogy már Antall is Soros ellen küzdött…

…arra mondjuk nem, hogy ő meg Antall ellen és Soros mellett

Antall József, Szabad György, Orbán Viktor

Alaposan kozmetikázott történelemórát tartott Orbán Viktor azon a konferencián, amelyet Antall József halálának negyedszázados évfordulója alkalmából rendeztek. A miniszterelnök egy szóval sem említette meg, milyen könyörtelen és sokszor igazságtalan ellenzéke volt a Fidesz az akkori kormánynak, sikerült szóba hoznia viszont Soros Györgyöt – akinek a kilencvenes években még lelkes tisztelője volt, de persze most erről is mélyen hallgatott. 

Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.

Az Antall József néhai miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából, Küldetés és szolgálat címmel rendezett emlékkonferencián a kormányfő kiemelte: Antall József „azt tette, amit tehetett, és amit tett, az nem volt kevés”. Az adott körülmények között kész csoda volt, hogy egyben tudta tartani koalíciós kormányát, elindította a gazdaság szerkezeti átalakítását, elkerülte a pénzügyi összeomlást, volt ereje visszautasítani Soros György „országkifosztó javaslatát”, és a bizonytalan belpolitikai háttérrel is biztosan manőverezett a nemzetközi vizeken – sorolta.

Azt valahogy elfelejtette hozzátenni, hogy az „országkifosztásra” törő Sorossal akkor igen bensőséges viszonyt ápolt a Fidesz. Amikor pedig a mostani hisztériakampánynál lényegesen visszafogottabb bírálat érte a spekulánst, harciasan keltek a védelmére. 1992 szeptemberében például ezzel a közleménnyel: „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog. Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen.”

A Veritas Történetkutató Intézet és az Antall József Tudásközpont által szervezett eseményen Orbán Viktor hangsúlyozta: az egykori miniszterelnöknek nem volt meg a kétharmada, pedig ha meglett volna, megspórolhattunk volna húsz évet. Azt azonban nem tette hozzá, ha annak idején a Fidesz Antallék mellé áll, már csak pár mandátum hiányzott volna ahhoz a bizonyos kétharmadhoz.

A miniszterelnök háláját fejezte ki Antall személyes példaadásáért, a haza érdekében hozott személyes áldozatáért, a szeretetéért, a türelméért, és a bizalmáért, amellyel a fideszesekhez és rajtuk keresztül az új politikai nemzedékhez viszonyult. Arra azonban nem tért ki, hogy e türelmet ők messze nem viszonozták, sőt, a kormány egyik leghangosabb ellenzékeként viselkedtek.

Orbán az Országgyűlésben hazugnak nevezte Antallt, frakciótársai a kereszténydemokraták vallásosságán gúnyolódtak, s amikor 1990. június 4-én, a Trianoni diktátum évfordulóján Szabad György házelnök egy perces néma felállást kért a képviselőktől, ők inkább kivonultak az ülésteremből. 

Orbán Viktor a konferencián beszélt arról is, hogy 1990-ben nem sikerült szakítani a kommunizmussal; sikerült ugyan vele szemben többségre jutni, de szakítani nem. A kormányfő arra is kitért, hogy Antall József sosem állt össze a posztkommunistákkal, mert ezzel az „eredeti, szellemi, spirituális és történelmi célját, személyes küldetését, a polgári és keresztény Magyarország gondolatát és megteremtésének történelmi lehetőségét adta volna fel". Tudta, hogy ha a "polgári, nemzeti és keresztény politikusok rövidtávú, kényelmi, haszonelvű megfontolásokból kompromisszumot kötnek a posztkommunistákkal, akkor hosszú időkre kompromittálják eszméjüket és vele a küldetésüket is”

A miniszterelnök azonban arról hallgatott, hogy ezekben az években a Fidesz még vehemensen ellenezte a kommunista diktatúra – akkor még szép számmal élő – bűnöseinek felelősségre vonását.

Elutasították a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényt, a javaslatról szóló, emlékezetes Kónya–Pető vitában pedig az utóbbi mellé álltak. Olyannyira, hogy Orbán Viktor „a gyűlölet karmesterének” bélyegezte  Kónya Imrét – akit aztán nemrégiben a rendszerváltás emlékévének megszervezésével bízott meg. 

Forrás és fotó: alfahir.hu

A Pálfordulások sora, avagy kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda című idén szeptemberi összeállításunk a Fidesz és Orbán Viktor pávatáncairól elérhető ITT !

Két részlet A nemzeti kaméleon című cikkből. A cikk a Magyar Hangban jelent meg!

„Az túl egyszerű lenne, ha a Soros Györgyhöz fűződő viszonyát kezdenénk elemezni, vagy akárcsak felidéznénk a ma már konzervatív kereszténydemokráciát építő kormányfő azon korábbi parlamenti beszédét, amikor a papsággal közölte, csuhások térdre, imára. Vagy idézhetnénk napestig azt, amikor 2010 előtt az állami pénzek lenyúlását az egyik legfőbb bűnnek nevezte, illetve kiállt a sajtószabadság mellett. Utóbbival persze nem egyezik meg a Sargentini-jelentés vitája alkalmából elhíresült mondata, miszerint ők sose hallgatnák el a más véleményeket.”

„De emlékezzünk csak arra, hogy amikor Finnország miniszterelnökével tárgyalt, a két nép rokonságát, nyelveink közös származását dicsőítve, majd Krigizisztánban járva ugyanerről szemrebbenés nélkül megállapította, hogy nem is finn, hanem a türk nép a rokonunk. Orbán Viktor, a keresztény Európa és a magyar haza nagy védelmezőjeként Erdogan török elnök budapesti látogatásán nem győzte kiemelni, hogy a 150 éves török megszállás mennyi romantikus elemmel bírt. Majd október 23-ai ünnepi beszédében már oszmán hódítókról beszélt, akiknek az Európát fenyegető támadásaik ellen Dobó István, az egri vár kapitánya, Szondi György, a drégelyi palánkvár parancsnoka, vagy éppen Zrínyi Miklós, a szigetvári hős példát mutatott – nemcsak a magyarságnak, hanem a keresztény világnak”