Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 20215271

2019. február 15.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728
Ma Kolos napja van.
Holnap Julianna napja lesz.

Makovecz Imre Tőkés László díjat kapott Kisvárdán

Makovecz Imre Tőkés László díjat kapott Kisvárdán
A nemzet élő lelkiismerete épületeivel és megszólalásaival
 
Makovecz Imre szellemisége, nemzetért érzett felelőssége, a magyar kultúra  határokon átívelő összetartozása, a hagyományokból gyökerező megmaradás programja  életemnek mozgató rugója – kezdte Makovecz Imre életútját méltató laudációját Kulcsár Attila, Ybl-díjas építész 2010. március 21-én Kisvárdán, az egyéni Tőkés László díjátadó ünnepségen. A helyi református templom zsúfolásig megtelt az épp húszéves Tőkés László Alapítvány által szervezett ünnepi eseményen. Idén Makovecz Imre Kossuth-díjas építész kapta a Tőkés-díjat.

Makovecz Imre a hatvanas években a szövetkezeti szektor megbízásából, éttermeket, áruházakat, csárdákat tervezett, már ekkor is tájba illesztett figyelmes, tájhoz kötődő természetes anyagokkal. A hetvenes években a Pilisi  Parkerdő gazdaság építészeként kapott lehetőséget, sok természetközeli létesítmény tervezésére a fa-, az ácsszerkezetek új lehetőségeinek kifejlesztésére. Fontos középületek következtek ezután: a sárospataki Művelődési Ház, a Farkasréti temető ravatalozója, a mellkasban felravatalozott szív drámájával, és több faluház – mutatott rá laudációjában Kulcsár Attila, aki hangsúlyozta:
– A nyolcvanas években épült a siófoki evangélikus templom, a paksi katolikus, valamint a sárospataki Árpád vezér Gimnázium. A kilencvenes évek a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonjával kezdődtek, majd Szlovéniában a lendvai színház következett, az egri uszoda, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem központi épülete, a Stefaneum. A történelmi városszövetbe sikeresen beillesztett túlméretes épület” szép példája az egri, és az ateizmussal lelakott orosz kaszárnya épületeinek metamorfózisa istenes tudások, tanítások háza
Piliscsabán.

A szászhalombattai templom és a Makói Hagymaház, majd a sepsiszentgyörgyi ravatalozó következett ezután. A kétezer utáni évek fontos művei a csíkszeredai angyalos és a kolozsvári református templom, valamint   Budapesten  a felső-krisztinavárosi  római katolikus templom, a temesvári református- és még sok, máig meg nem valósult  nagyszabású terv.

Az építészet  – teremtés – hangsúlyozta a méltató. – A Makóna egyesülés, a Makovecz Imre szervezte közösség, műhely – 20 éves kiállításának  programja nem véletlenül használja ezt a szót. A középkori  miniatúrán  Krisztus Architektus körzővel vonalzóval teremti a világot. A teremtő munkájának folytatása minden építészeti mű, napi, évszakos, évtizedes, évszázados perspektívákkal...

Makovecz Imre alkotói pályáját két diktatúra szorítása határozta meg: az internacionalizmus diktatúrája, és a globalizáció liberalizmusa. Hogy mi a közös ezekben a látszólag távoli pressziókban. Mindkettő nemzetellenes, kívülről vezényelt és múltfelejtető. Nemzeti tragédiánk, hogy a kommunista ideológia ki akarta törölni emlékezetünkből a múltunkat, hagyományainkat, nemzeti karakterünket, – a másik pedig –,  a jelenlegi az új generáció visszabutított tudatára rászabadította a sehová se kötődés szabadosságát, a mindenütt otthonlét, a kortalanság hamis illúzióit, időtlen eszmék  tudatzabáló  eszközeivel.
A légy önmagad divatos programja mögött felsejlik, hogy magányos   vagy, senkihez se tartozol, nincsenek kötelezettségeid, nincs  küldetésed. A sok önmagától megvalósult egyént a multik levadásszák. Az összetartozás, a nemzeti közösség lehet a védekezés egyetlen formája. A pláza-érzés helyett a nemzeti érzés. Pláza-szerű, kifizetődő építészet helyett, belülről hitelezett, és jövőben kamatozó épületekre van szükség. 
 
Példát mutat helytállásból és kiutat a leépülésből
 
Ilyen korban próféták kellenek, akik felemelik szavukat a trendek ellen, akik példát mutatnak helytállásból, és kiutat a leépülésből. Makovecz Imre felvállalta ezt a munkát és az elmúlt évtizedekben  a  nemzet égő szövétnekévé vált, a nemzet élő lelkiismerete, épületeivel, főépítész tevékenységével és megszólalásaival. Organikus épületeivel nemzetközi figyelmet vívott ki a magyar építészetnek, önazonosító jegyeket, sajátos karaktert.
Makovecz Imre munkássága megmutatta, hogy kíváncsibb a világ a magyar hagyományokban gyökerező, a történelmi múltunkból építkező  építészetre. Mert az számukra kuriózum, unikália, amit ők nem tudnak. Nekünk meg a megmaradás eszköze. Makovecz a kezdetektől a házak ürügyén, közösséget akart teremteni. A Faluházak: Bak, Zalaszentlászló, Kakasd a családi házak kaláka összefogásával születtek, és magukban hordozták az építők  kötődésével a működés garanciáit is. Az egyházi épületek is a gyülekezetek támogatásával épülnek, sokszor hosszú évek alatt, a hívek tevékeny figyelmével – hangsúlyozta Kulcsár Attila.

Makovecz Imre a  nemzeti építészet   Lechner,  Koós, Árkay, Megyasszay programját  vitte sikerre,  F. L. Wright, Rudolf Steiner organikusságát ötvözve építészetébe. Az organikusság szerves építészetet jelent. Természetes építőanyagok használatát, a föld és az ég kapcsolatát. Templomaiban a mennyezeti bevilágítók, a gótika vertikalitásán, a barokk álperspektíváin túl az égi távlatokra nyitnak ablakot, a mennybolton túli világmindenségre. Egyszerre  jelentik a rész és egész, az egyén és közösség, a kételkedés és hit egymásra épülését, a nemzeti hagyományból táplálkozó világra szólást, kulturális és történelmi összetartozást a Föld magyarjai között – zárta gondolatait a pályatárs.
 
Temesvár az összefogás jelképe
 
A díjátadó ünnepségen Lengyel Szabolcs, a Tőkés László Alapítvány kuratóriumának elnöke visszatekintett az elmúlt húsz év történéseire. Mint mondta, 1989 adventi várakozása egy ország, Európa, a világ életét érintette meg. Megszületett a kisded és megszületett a csoda. A kommunista rezsim talán legkegyetlenebb elnyomóját elsodorta egy Temesvárról elindult, hatalmas görgeteggé nőtt „lavina”. Akik akkor éltünk, valamennyien a televízió, a rádió mellett figyeltük a híreket, féltünk, aggódtunk és reménykedtünk, majd örömmámorban próbáltunk segíteni. Gyűjtöttük az élelmiszert, meleg ruhát és vittük a győzőknek.

De ki indította el ezt a lavinát? – tette fel a kérdést Lengyel Szabolcs. – Egy fiatal lelkész nevét harsogta az éter. Egy fiatal református lelkész nevét ismerte meg a világ ezekben az időkben. Amikor Magyarországon arról folyt a vita, politizáljon-e a lelkész? Tőkés László nem politizált, csak tette a dolgát, ami szíve szerint a feladata volt… Ezzel forradalmat indított el. A szülői házból génjeiben hozott hite, becsületessége, igazságszeretete, gerincessége nem tűrte az elnyomást. Pedig abból volt elég Ceausescu  Romániájában.

Kisebbségiként a kommunizmus ateizmusával szembeszegülni, a fiatalságot „mérgezni” istenhittel, nagy bűnt jelentett. Nem is nézték jó szemmel a hatóságok. Amikor kiderült, hogy rövid idő alatt Désen az ifjúság megszerette, hallgatta prédikációit, sürgősen elhelyezték Tőkés Lászlót egy kis faluba, amit nem fogadott el és 25 hónapig munkanélküli vált. 1986-ban beosztott lelkészként került Temesvárra, egy lepusztult gyülekezetbe. A fiatalság hamar felfigyelt itt is prédikációira és az egyetemi ifjúság hamarosan megtöltötte a templomot. Ismét megkezdődött a hajsza. Sem az egyházi, sem az állami vezetés nem tűrhette, hogy Tőkés László „megmételyezze”, az Isten-hit irányába terelje a fiatalságot. 1989-ben pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől és a Szilágy megyei Menyő községbe száműzték. A Magyar televízió Panoráma című műsorában Chrudinák Alajos tudósított az eseményekről. Az erőszakos kilakoltatás, a hatóságok durvasága, az aggodalom Tőkés Lászlóért és családjáért együttérzést váltott ki nemcsak a híveiből. Temesvár az összefogás jelképévé vált. A különböző nemzetiségű és vallású lakosság egyértelműen Tőkés László mellé állt és kirobbant a romániai forradalom, mely karácsonyra elsöpörte a diktátort és feleségét – emlékezett Lengyel Szabolcs.

De mi történt ebben az időben Kisvárdán? A Tőkés László Alapítvány kuratóriumának elnöke rámutatott: – A rendszerváltás idején mi is úgy éreztük, nekünk is van tennivalónk a magyarság ügyéért, a határon kívül élő testvéreinkért. Volt példakép, akire felnézhettünk, akitől tanulhattunk, akit támogatni szerettünk volna. Így történt, hogy épp az 1989. szeptember 30-ra meghirdetett ún. „almaháború” részleteit beszéltük meg szeptember 29-én, amikor Szűcs. M Sándor nagytiszteletű úr javasolta, hozzunk létre alapítványt, és azt nevezzük el Tőkés Lászlóról. Ott nyomban meg is fogalmaztuk a főbb célkitűzéseket: 1. Nyári Szabadegyetem szervezése, 2. A magyar nyelvű és a magyarság szolgálatában álló teológus képzés támogatása. 3. A magyar nemzetiség helyzetét döntően előmozdító magatartásért egyéni díj adományozása. A második pontban foglaltak céljára 1994-ig mintegy 3 millió forintot használtunk fel. Az egyéni díjat előbb kétévenként, majd évenként adtuk ki, a mai napon immár 18. alkalommal.

Ki is tehát Tőkés László – tette fel a kérdést Lengyel Szabolcs Tőkés László életútját méltató beszédében. Lelkész, aki pályafutása kezdete óta folytatja harcát a megalkuvások, a gyáva megfutamodások ellen. Ha követjük példáját, sokkal igazságosabb társadalom jöhet létre. Büszkék vagyunk Tőkés László útjára, örülünk, hogy alapítványunk nevét viselheti. Példáját, kitartását, erejét követendőnek tekintjük. Isten áldását kérjük életére, és további munkájára – zárta gondolatait a Tőkés László Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Tőkés László Alapítvány megalakulásától kezdve – a nyilvánosság erejével – védelmet szeretett volna biztosítani Tőkés Lászlónak. 1989. december 12-én este szabadtéri Ökumenikus Istentiszteletet szerveztek a kopjafa környékén, ahol mintegy háromszázan vettek részt. Tervük szerint virrasztani akartak, de a -14-15 C fokos hideg, a templomok fűthetetlensége ebben megakadályozta őket és az istentisztelet végén hazatértek.

1990. február 12-én látogatott először Kisvárdára Tőkés László. Akkor kérték meg, hogy az általuk már létrehozott alapítványhoz adja a nevét.  Az alapítvány azóta is működik. Minden évben a kuratórium döntése alapján az egyéni díjat odaítélik egy jeles személyiségnek. A díjátadáson gyakran jelenik meg köreikben az alapítvány névadója, Tőkés László is.
 
Amíg templomot építünk, velünk az Isten

 
A díjátadó ünnepségen az Alapítvány- és a díj- névadója, Tőkés László EP-képviselő hirdette Isten igéjét. Jézus tanítványai szembekerülnek a farizeusokkal, akik arra akarják rávenni a Mestert, hallgattassa el tanítványait. Ám ha ők elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani. Hisz, ha valaki el akarja némítani a hit szavát, a kövek szólalnak meg helyettük. Sérti a farizeusokat a tiszta hang, pedig azok ártatlanok – hangsúlyozta Tőkés László. Majd párhuzamot vonva az ő életükre rámutatott, ugyanezt élték meg a diktatúra évtizedeiben, a Ceausescu-rezsim mindent megtette annak érdekében, hogy elnémítsa a hit szavát. El akarták venni a hitünket, anyanyelvünket, igazságunkat. Titeket is elhallgattattak, ha kiálltatok mellettünk – mondta az EP-képviselő. Makovecz Imre építészetére utalva kijelentette, a zsoltárt és igét megjelenítő köveket és magát a Makovecz Imrét szintén nem lehetett soha elhallgattatni.

Makovecz Imre, akit kemény fából faragtak, megállapította rögtönzött köszönö-beszédében, ha a 90. zsoltárt hallja énekelni a reformátusok templomában, mindig elérzékenyül. A helyi református ifjúság zenés műsora is meglepetést okozott, nem csak a díjazottnak, de az ünneplő gyülekezet tagjainak is. Makovecz Imre megállapította: – Minél messzebb megy a fővárostól, annál közelebb kerül a Hazájához… Amíg templomokat építünk, velünk az Isten, s ebben az esetben fabatkát sem ér az ellenség ereje…
Makovecz Imre Kossuth- , és Prima Primissima díjas, a Corvin-lánc tulajdonosa, a magyar organikus építészet egyik legkiemelkedőbb magyar képviselője.
 
 A Tőkés László Alapítvány húszéves fennállásának működése alkalmából álljanak itt a Tőkés-díjasok: Gelu Pateanu, Ágoston András, Sára Sándor, Duray Miklós, Benkő Samu, Szörényi Levente, Kallós Zoltán, Tempfli József, Nemeskürty István, Orbán Viktor, postumusz Tonk Sándor, Vári-Fábián László, Erdélyi Géza, Kiss Tamás, Szabó Magda, Bánffy György és Koncsol László. A 2010. évi Tőkés-díjas Makovecz Imre.
 
Frigyesy Ágnes
(Képek:a szerző felvételei)