Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23050007

2019. augusztus 19.
H K SZ CS P SZ V
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Ma Huba napja van.
Holnap István napja lesz.

Mészáros Lőrincék megkötötték a szerződést a Budapest–Belgrád vonal megépítésére

Megkötötte a Budapest-Belgrád vasút magyarországi, Kelebiáig tartó szakaszának teljes körű tervezésére és kivitelezésére a CRE Konzorcium – közölte szerdán az MTI-vel az Opus Global Nyrt. 

Fotó: Koszticsák Szilárd/kormány.hu

A konzorciumban a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Utóbbi társaság az R-Kord Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata, tulajdonosa 51 százalékban az Opus, amely 295 milliárd forint bevételt vár a beruházástól a közlemény szerint.

A kivitelezési szerződés a magyar állam és a kínai Eximbank finanszírozási megállapodásával 2019 harmadik negyedévében léphet hatályba. A hitelkérelmet a kormány nevében a Pénzügyminisztérium benyújtotta a kínai hitelintézetnek. A munkálatok megkezdése a finanszírozási megállapodástól függ, onnantól számítva 5 év jut a tervezésre és kivitelezésre. A jótállási időszak további 2 év. 

A csaknem 590 milliárd forint értékű beruházásra a Magyar Államvasutak és a Kínai Népköztársaság által létrehozott Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. írta ki a közbeszerzést. A jellemzően egyvágányú, 150 kilométer hosszú vasútvonal teljes egészében felújítandó, utoljára a 60-as években korszerűsítették. A meglévő és az új vágányt egyaránt óránkénti 160 kilométeres engedélyezési sebességre alakítják ki, átépítve a felsővezeték-hálózatot és a vasúti műtárgyakat is. A nyomvonal mentén több mint 100 kereszteződés, majdnem 100 kiszolgáló épület, 16 aluljáró, továbbá hidak, zajvédő falak, térvilágítások és közművek épülnek. 

A beruházás a felénél is kevesebbre, 8 óráról 3,5 órára csökkenti a menetidőt a szerb és a magyar főváros között – olvasható a közleményben.

Forrás: alfahir.hu

Megjegyzés: 2017-es cikkünk a témában elérhető ITT !

Lehet, hogy fog kapni feladatot az építés során Szijjártó Péter édesapja is? Ténykedéséről egy  2014-es cikk elérhető ITT !   

sokkaljobb-kommentár: A vasútvonalnak akkor lenne értelme, hogy Budapesttől a görögországi Pireuszig megépülne. Ruhaneműt fog szállítani, miért kell dupla költséggel 140 kilométeres sebességgel száguldania a tehervonatnak? Megromlik az amúgy is eléggé viselhetetlen ruhanemű?

Hogy mekkora felárral épül fel, lehet, hogy csak a szokásos 30 százalékkal? A kommunista Kínával üzletelni, hatalmas hitelt felvenni onnan, nem biztos, hogy jó ötlet, főleg úgy, hogy soha nem fog megtérülni nekünk ez a giga beruházás, Magyarország ebben is vesztes lesz! Tényleg olyan jól áll az ország, hogy ezt is bevállalja a kormány a terhünkre? Hány ezer kínai jön be az építkezésre, és hazamennek majd vajon? Egyre több ukrán, szerb, mongol, indiai, pakisztáni és egyéb náció talál már nálunk munkalehetőséget és lakhatási lehetőséget. A magyarok kiszorulnak a saját hazájukból!

Békéscsaba, 2019. június 13.

F. I. – K. M.

Két részlet a Szűnni nem akaró túlárazások című cikkből:

„Noha tényleg sosem áramlott ennyi pénz a magyar sportba, azt is látni kell, hogy ezzel párhuzamosan elképesztő a túlárazási hullám a sportlétesítmények építésekor, vagyis a pénz egy része nem a sportban hasznosul, hanem a kivitelező milliárdos üzletemberek zsebébe vándorol. Nemrég Cser-Palkovics András írta egy Facebook-posztban, hogy elsősorban az építőiparban jellemző mindez, és emiatt elmaradt a városban a kórház új, belgyógyászati tömbjének fejlesztése.”

 „Ám nemcsak Székesfehérváron nőnek a költségek, Budapesten jelenleg két stadion épül – a Honvédé és a Vasasé –, és már most mindkettő jelentősen többe kerül, mint az eredeti kiírásban szerepelt. Angyalföldön például még mindig nem készült el a hónapokkal korábbra ígért létesítmény, ugyanakkor a kivitelezők nemhogy kötbért nem fizetnek a csúszásokért, de a magyar állam tavaly decemberben 1,9 milliárd forinttal még meg is emelte az állami támogatás költségét. Még ennél is nagyobb drágulás tapasztalható Sopronban, ahol a város új uszodájának eredetileg 5 milliárd forintos költsége 10,8 milliárdra nőtt. Az uszodának egyébként tavaly szilveszterre készen kellett volna lennie.”