Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 19353053

2018. december 12.
H K SZ CS P SZ V
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Ma Gabriella napja van.
Holnap Luca napja lesz.

Ki volt Ratkó Anna?

Egyre több szó fog esni a Ratkó-gyerekekről, mert mostanában készülnek nyugdíjba vonulni. 
Egyes felmérések szerint annyian vannak, hogy veszélybe fog kerülni az amúgy is ingatag magyar nyugdíj-rendszer. Arról viszont nem igazán beszélünk, hogy ki is volt a Ratkó-gyerekek névadója? Nos, a hölgyet Ratkó Annának hívták, és az abortuszrendeletével vonult be a magyar történelembe a Rákosi-korszak egyetlen nőpolitikusaként.

Szövőnőből lett miniszter, ahogy ez akkoriban szokás volt. Nem a szakértelem és a tudás dominált, diploma az polgári csökevénynek minősült.

Erdei Tamás a következőket írja róla:

Amit a professzor urak mondtak, abból én semmit sem értettem. Vegyék tudomásul, hogy én textil-technikus voltam, beszéljenek az én nyelvemen.
Emberek, akikről nem tudjuk, hogy kik is ők, pedig a nevüket gyakran halljuk, látjuk a hírekben. Például ebben: veszélybe került a Ratkó-korszak gyermekeinek, félmillió, ma az ötvenes éveiben járó embernek a nyugdíja.
Bíró Károlyné született Ratkó Anna mély nyomot hagyott a magyar társadalmon, áldásos tevékenységét több mint ötven éve fejtette ki, de mint a hír mutatja, máig tart hatása. Szövőnőből lett egészségügyi miniszter, s jutott történelemformáló szerephez. Pedig tizenhárom gyermekes családba és nagy szegénységbe születve (1903) aligha ábrándozott ilyesmiről. Már 13 éves korában munkába állt, szövőnőként dolgozott, állítólag textil-technikus volt, de erről írásos nyom nem maradt. A szakszervezeti mozgalomba hamar belevetette magát, majd a kommunista párt oszlopos tagja lett.

Az illegalitásban végzett munka gyümölcse volt előbb a MKP, majd az MDP központi bizottsági tagsága, 1949-ben pedig a népjóléti miniszteri poszt. A főhős egy harminc évvel később adott interjúban úgy nyilatkozott, nem akart miniszter leni, de „Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván”. És ehhez is tartotta magát, 1953-ig tartó minisztersége idején kezdődött a nevét viselő népesedéspolitikai korszak, az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó időszaka.

Az 1953. február 8-án kiadott rendelet – amelyről utóbb kiderült, egyes részei nem is voltak kötelezők, csak hát akkoriban senki nem mert ellentmondani – aligha tulajdonítható neki, ő csak a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának utasítását hajtotta végre. Ratkó Annának valójában nem volt köze az 1953-as rendeletekhez, sőt addigra már kegyvesztetté is vált. Sajátos is lehetett a pozíciója, hiszen szövőnőként vajmi kevés rálátása volt az orvostudományra.

Megrendelt ugyan egy gyorstalpaló orvosi tanfolyamot magának és kollégáinak, de már az első előadáson vitába keveredett az előadóval. Tarján Imre akadémikus, a neves biofizikus a fizikai alapfogalmakról beszélt, de nem sokáig. „Alig, hogy elkezdtem mondanivalómat – írta utóbb a tudós –, Ratkó jelentkezik, és kétségbe vonja, amit a munka definíciójaként megfogalmaztam: erő szorozva az irányába eső elmozdulással. Ha ez igaz lenne, vélekedik Ratkó, akkor a ló vagy egy gép is képes lenne munkát végezni, márpedig a munka tervszerű tevékenység, munkát tehát csak az ember tud végezni. Ő ezt így tanulta egy marxista–leninista tanfolyamon. Az előadó tehát súlyos ideológiai hibát követ el, állapította meg Ratkó.”

Máskor meg sajátos kéréssel lepte meg az általa felügyelt terület szakembereit. Miniszteri kinevezésekor a professzorok tisztelgő látogatása alkalmával a következőket mondta: „Amit a professzor urak mondtak, abból én semmit sem értettem. Vegyék tudomásul, hogy én textil-technikus voltam, beszéljenek az én nyelvemen.” Ennyi szöveget volt képes betanulni…

Egy idő után azonban a párttársai sem értették a nyelvét, és Nagy Imre 1953-as kormányalakításakor már nem számított a harcostársra, a Rákosi-éra egyetlen női miniszterére. Ezek után visszatért az őt a magasba emelő szakszervezeti mozgalomba, 1956-ig a SZOT titkára volt, majd 1957-es nyugdíjba vonulása után még tizennyolc éven át a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, 1981. július 20-án bekövetkezett haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöke volt.

Érdekességként megemlítem, hogy unokaöccse volt Ratkó József költő (1936–1989), aki nem igazán lelkesedett a híres nagynéniért és a kommunistákért, mert igaz magyar ember volt.
 
Békéscsaba, 2009. november 2.
Anton