Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 20215155

2019. február 15.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728
Ma Kolos napja van.
Holnap Julianna napja lesz.

Id. Hegedűs Loránt nyolcvan éves

Id. Hegedűs Loránt nyolcvan éves

Kórházi ágyánál köszöntötte a nyolcvanadik életévét betöltő Hegedűs Loránt püspököt, a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének tagját Patrubány Miklós. Az MVSZ elnöke teljes felépülést és a közéletbe való mihamarabbi visszatérést kívánt a nagyérdemű egykori egyházfőnek. A Magyarok Világszövetsége Pápai Szabó György református lelkész, a HONLEVÉL újság felelős szerkesztőjének írásával köszönti a 80 esztendős D. Dr. Hegedűs Loránt püspököt.
 
Dr. Hegedűs Loránt lelkipásztori, igehirdetői, tudományos és közéleti, egyházkormányzói tevékenysége ismert idehaza és külföldön egyaránt. Teológusként, önálló gondolkodóként is méltó folytatója (Ravasz-tanítványként) a Ravasz László-i örökségnek. Hazai és külhoni egyetemek állandó és örömmel látott előadója. Professzori, ill. pedagógiai tevékenységét is a belső igényesség jellemzi. Tudományos pályáját számos magyar és világnyelven írt könyv és több száz tanulmány és cikk dokumentálja.

Hegedűs Loránt Hajdúnánáson született 1930. november 11-én. Szülei dr. Hegedűs Géza jogász és Szabó Magdolna gyógypedagógus. Hajdúnánáson érettségizik. A teológiát Budapesten végzi 1949-54 között. 1956. január 1-től 1958. szeptember 30-ig Budapest-Kálvin téri segédlelkész, Ravasz László utolsó segédlelkésze.

1956-ban a teológusokkal együtt ő is az október 23-i felvonulás részese; a Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére, az ifjak kérése szerint ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amelyet a környező templomok harangjai követtek.
Az október 25-i véres csütörtökön munkásokkal-diákokkal együtt, átállt orosz tankokon vonul ő is, fegyvertelenül, gépfegyverek kereszttüzében a Parlament elé. A harcok alatt – a fegyveresek visszatartásával – személyesen akadályozta, életét kockáztatva a templom hadszíntérré válását. Október 28-án a harcok alatt ő prédikált; 31-én délután ő tartott istentiszteletet a Kálvin téren. A református egyháznak a forradalom alatt, „Reformáció” címmel megjelent egyetlen lapjában így írt erről az október 31-i napról: „A nagy csillaghullás után különös méltósággal ragyog a napfényben tornyunknak csillaga.” E kijelentését a visszavonásra való felszólítás után is fenntartja, mint teológiai álláspontot: Az öt világrészt hódító önistenítés vörös csillagának le kell hullnia végérvényesen, csak az önfeláldozó isteni szeretet betlehemi csillaga ragyoghat örökké. A november 4-i szovjet agresszió után az elesettek temető lelkésze az Újköztemetőben. A mintegy száz koporsóban, kettesével fekvő halottakat a hozzátartozók sorban végignézik a lelkésszel; megtalálva halottjukat: „Ő az!” – külön koporsóban együtt kísérik a 300-as parcella felé, „hol a mártírtetem magát kiforrja csendes földi rögben…” (Arany János)

A forradalmi eseményekben s az egyházi megújulásban vállalt szerepe miatt nem sokkal később el kell hagynia Budapestet. Ettől kezdve csak vidéken lelkészkedhet, több helyen (pl.: Komló, Nagykőrös, Monor, Alsónémedi) segédlelkész. Fenyegetések közt élve előbb pincében, majd raktárban és tsz-szobában (hetedmagával) kell laknia. Üres ígérgetésekkel is hiába próbálták megfogni.

Életének meghatározó élménye hidasi lelkipásztorságának 20 éve, ahol egy bukovinai református telepes-gyülekezet lelki gondozója volt. 1963-65 között segédlelkészként szolgált Hidason, majd 1965-ben lelkipásztorának választja meg a gyülekezet. Itt szolgált Budapestre való visszakerüléséig, 1983-ig. Gyülekezete megelevenedik. Egyszobás, romos, sárkályhás parókiáját tíz helyiségből álló összkomfortos, lelkészi-gyülekezeti otthonná építik, imateremmel, népművészeti székely-ágyas, betlehemes, szövőszékes szobával. Templomuk, orgonájuk, villamosított harangjuk teljesen megújult állapotban tanúskodik az életről.

Tudományos kvalitásai és elismertsége ellenére könyvei és cikkei – mint politikailag és egyházpolitikailag megbízhatatlan személynek – évtizedekig nem jelenhettek meg, mint nagyhatású igehirdetőt is röghöz kötöttséggel sújtották. Doktorátusát nem engedélyezték.
A külföldi egyházi segélyszervezetek hivatalos látogatói Hidasra is eljutván, azután érdeklődtek, mivel segíthetnék a kis gyülekezetben élő lelkészt és családját. A döntő kérés – meglepetésre, így hangzott: „Teológiai könyvekkel, melyek a kommunizmusban beszerezhetetlenek. A családról a feketeribizli-termesztésével gondoskodhatunk. De az említett könyvekről nem.”

Ettől kezdve érkeztek a könyvek, teológusok, professzorok Hidasra, míg lelkipásztora a legkisebb templom mellett a legnagyobb lelkészi könyvtár (25 ezer kötet) pásztora nem lett. Amit a „rendszer” rossznak gondolt, azt Isten jóra találta fordítani. Rengeteg kétkezi munka, kőműves segédmunkási, fűtői, kántori, egyházfi tevékenységek ellátása közepette is Hidas az éjszakákon át tartó önépítkezés, a belső feltöltődés, az erőgyűjtés ideje.
Ezek után 1979-ben hívja meg a Bázeli Egyetem Teológiai Fakultása a Magyar Tudományos Akadémián keresztül, a helsinki egyezmények szellemében félévi kutatómunkára. Itt hetven nap alatt írja meg 350 oldalas német nyelvű disszertációját „Az Istenkérdés szempontjai”-ról (Aspekte der Gottesfrage), filozófiai, természettudományos, biológiai, pszichológiai, futurológiai-történeti és teológiai fejezetekben. A nyolcvanadik napon a szóbeli promóció után a rendszeres teológia doktorává avatják.

Ezután a kommunista rezsim és az azt kiszolgáló egyházi nomenklatúra, a külföldi közvélemény hathatós nyomására kénytelen 1983-ban „enyhíteni” Hegedűs Loránt „büntetésén”. Budapestre hívását, a Szabadság téri lelkipásztori állásra való megválasztását (1983. augusztus 15.) elfogadják.

1986-ban az amerikai Princeton Theológiai Szemináriuma hívja meg egy szemeszterre. Itt született meg az angol nyelven írt „The Concept of the Transcendence” (A transzcendencia fogalma) című műve, mely később könyv alakban is megjelent. Magyar nyelven megjelent könyvei közül legismertebb talán a NYITÁS A VÉGTELENRE című, melyben Ady Endre, József Attila, Németh László életművével foglakozik, teológiai-esztétikai szempontból.
Teológusként az Ige teológusának tarthatjuk, enciklopédikus távlatokkal. Igehirdetései, előadásai, írásai át vannak szőve a nemzet és a haza sorsa iránt érzett felelősséggel, prófétai bátorsággal szól az abortusz, az egyke, az alkoholizmus, az öngyilkosság nemzetpusztító következményeiről. Egyik méltatója, illetve igehirdetéseinek hallgatója írja róla: „Ha valaki legalább egyszer hallotta Hegedűs Loránt istentiszteletét, egy életre való útravalót kapott. Lelkipásztornak született, hogy világosságot töltsön az emberi fejekbe, s föltárja a lélek rejtelmeit. Nem elég eleget hallgatni szavait. Világos korszakelemző és felrázó szavai az égig érnek. Túlzás nélkül mondhatjuk: Személyisége hitbeli életünk iránytűje, meghatározója…” (Tévé-téka, 1994)

Szabadság téri őszi előadássorozatai országos visszhangot váltottak ki. Különösen is a fővárosi egyetemi értelmiség mutatott nagy érdeklődést Hegedűs Loránt filozófiai, pszichológiai, teológiai, irodalomtörténeti előadásai iránt (Jézus és Freud, Jézus és Dosztojevszkij, Jézus és Einstein stb. stb.).
Megjelent, mintegy 40 könyve közül néhány: „Testvérek menjünk bátran” – igehirdetések, tanulmányok, interjúk – „Újrakezdés”, „Isten és Ember titka” -interjúkötet, valamint az „Újkantiánus és értékteológia” , a „Kálvin teológiája”, és az „Isten szuverenitása és az ember felelőssége”, a „Jézus és Európa” és „A költő-vátesz Ady” (2009) című monumentális tanulmánykötetei stb., s legújabb, a kórházi ágyon írt megrázó könyve: „Rodintól Krisztusig” (2010).

A kommunista rezsim összeomlásának küszöbén Hegedűs Loránt nagy hatású tanulmánya („Míg tart a ma…”) a teológiai tisztánlátás igényével szólt a társadalomban és az egyházban szükségszerű megújulásról és folyamatosságról.

A rendszerváltást követően került sor a református egyházban is az első demokratikus választásokra, az általános tisztújításra (1990 vége-1991. január).
Ennek eredményeként a református egyház első demokratikusan megválasztott püspöke Dunamelléken, olyan irodalmár teológusok és teológus irodalmárok utódaként, mint ifj. Szász Károly, Baksay Sándor, Ravasz László…

Az 1991. februári (első szabadon megtartott) zsinati választásokon ő lesz a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a következő választási ciklusig, tehát hat évre (1991-1997.)

Oszlopos szerepe van a református egyház megújulásának elindításában, az egyház demokratizálódásában, szervezetei átalakításában, pontosabban a presbiter-zsinati elvekhez való visszaalakításában-reformációjában. Irányítása alatt kezdődik meg az új törvénykönyv kidolgozása, a református egyház ősi iskoláinak visszaszerzése s azok beindítása, a külkapcsolatok és egyéb ökumenikus kapcsolatok átértékelése és új alapokra helyezése, a kommunista ideológiát magán hordozó, titkosszolgálati hátterű Keresztyén Békekonferenciából való kilépés, a református egyház társadalmi-közéleti szerepének kiépítése az új politikai viszonyok közepette.

A református egyház hídfőállásainak kiépítése a demokratikus társadalom kezdeti időszakában az általa meghatározott megújulás és a folyamatosság szellemében folyt.
Püspök-elnöksége alatt került sor a II. János Pál pápával való debreceni találkozóra (1992), amikor is a római pápa megkoszorúzta a gályarabok debreceni emlékművét, s istentiszteleten vett részt a Nagytemplomban. Ugyancsak az ő irányításával került sor a világ magyar reformátusságának első kézfogására (világtalálkozójára – 1991. június) – 1938 óta először. A III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-ban volt az egész Kárpát-medencére kiterjedően, Erdély-központú rendezéssel, bár az erdélyi központi rendezvényeket követően, Magyarországon is, s első renden a fővárosban nagyszabású rendezvények voltak.

Az ő püspöksége alatt a Dunamelléki Református Egyházkerület rendezhette meg 2000-ben a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóját, minden idők legnagyobb szabású református rendezvényét, több tízezres látogatottságú alkalmakkal Budapesttől (Kálvin tér, Ferencvárosi Stadion) Ópusztaszeren (Nemzeti Emlékpark) és az elszakított területeken át egészen Genfig (a Reformáció emlékműve, s Kálvin temploma) stb.

Hegedűs Loránt püspöksége idején vezető teoretikusa egyházának, s szellemi irányítása alatt folytak a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) előkészítő munkálatai. Az egyetemes zsinat a világon szétszakítottságban élő magyar reformátusság lelki egységét hivatott helyreállítani, s a református egyháztestek együttmunkálkodását a konzultáció, a reprezentáció és a demonstráció szintjén. 1995 áprilisában az MRETZS ügyvezető elnökének választották.

Hegedűs Lorántnak döntő szerepe van abban, hogy református eleinknek szinte négy évszázadon át tartó fáradságos munkálkodása 1993 őszére meghozhatta gyümölcsét. A magyar reformátusság több évszázados álma válhatott végre valóra: létrejött-megalakult az első magyar református egyetem, a KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM. Ennek alapítását az ő döntésre szólító szavára fogadta el az ellenkezések közt élő Zsinat, s közbenjárására a Parlament. Az egyetem Hittudományi (Teológiai) Karának tiszteletbeli professzoraként homiletikai gyakorlatot vezetett a lelkészjelöltek számára, valamint az egyetem alapításától 2003-ig az egyetem vallásfilozófiai tanszékének vezető professzora volt.

Évekig tartó harcot és pereskedést követően, a „rendszerváltás után” a Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnáziumot egyházkerületi intézményként újraindítja, s épületét visszaszerzi az egyháznak. A Veszprémi Egyetem címzetes professzoraként, majd a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Tudományegyetemének óraadó professzoraként hosszú éveken át tartott előadásokat az egyetemi ifjúságnak a természet- és szellemtudományok teológiai szempontú határkérdéseiről.

Dr. Hegedűs Loránt felesége dr. Illés Zsuzsa röntgen-szakorvos, négy gyermeke közül kettő (Zsuzsanna és Lóránt) református lelkipásztor, kettő (Gyöngyi és Zsolt) orvos.

Dr. Hegedűs Loránt egyházának – népben-nemzetben gondolkodó – felelős őrállójaként nagy súlyt helyezett a magyarság súlyos sorskérdéseinek megoldására, a világ magyarságának egyetemes érvényű „lel kigondozására”, a magyarságtudat, s az egyházhoz való tartozás tudatának megőrzésére, az anyanyelv s a magyar kultúra eredményeinek megmaradása bárhol a világon, ahol magyar diaszpóra él. Ezért jószolgálati körútjai során szinte az egész világot bejárta, az elszakított területeken élő magyar reformátusságtól kezdve egészen az ausztráliai vagy kanadai magyar református gyülekezetekig.
Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) Központi Bizottsági tagja (1992-1997). Az összmagyarságért kifejtett tevékenységét 1996-ban Bocskai-díjjal ismerték el, amelyet a „kincses Kolozsváron” vehetett át. 1998-ban megválasztották a „Magyar Út Körök” tiszteletbeli elnökének.

Dr. Hegedűs Lorántot 1996-ban a Budapest-Kálvin téri gyülekezet hívja és választja meg lelkipásztorának. Isten akaratából visszakerül oda, ahonnan elindult, ahonnan „kiűzetett”. Ugyanebben az esztendőben a dunamelléki egyházkerület nagy arányban (84%) választja meg püspökének újabb hat esztendőre.

A Budapest- Szabadság téri gyülekezet – ahol fia, ifj. Hegedűs Lóránt követte őt a lelkipásztori tisztben – a hosszú évek alatt számtalan nemzeti szellemű rendezvény házigazdája volt. A gyülekezet a magyar radikális nemzeti ellenzék szimbolikus jelentőségű bástyája lett.

Az 1994-es tragikus végeredményű, MSZP-s győzelmű választások után országos körútjain tartott előadásaiban munkálta a közéleti felelősség ébresztését, a nép-nemzeti erők összefogását, hirdetve, hogy „Magyarországot meg kell menteni!”

Egyetemi tanári kinevezését a Parlamentben vehette át a köztársasági elnöktől 1999-ben. A Károli Gáspár Református Egyetem vallásfilozófia professzora volt éveken át. Vendégprofesszorként több hazai és külföldi egyetem előadója, ill. díszdoktora volt.

A világ keresztyénségének ökumenikus távlatokban való szolgálatát a protestáns princípium jegyében református teológusként és egyházi emberként végzi. Ökumenikus téren közismertek Hans Küng írásairól szóló beszámolói és értékelései, egyetemes kitekintéssel. Protestantizmusában „pro-testál”; bizonyságot tesz az egyedül igaz Isten: Jézus Krisztus Atyja, az önmagát a világért feláldozó örök Szeretet mellett. És protestál: tiltakozik a XX. században különösen félelmetesen pusztító totalitárius bálványistenek ellen, akár a hatalom és pénz, akár a hazugság és erkölcstelenség, vagy képmutatás álabszolútumai legyenek is azok. Református reformációval visszamutat az isteni ősmintára, feltámadásos resurrectióval a végső isteni célmintát hirdeti. Minden teológiai problémát az Isten-kérdésig radikalizál s az örökkévalóság szempontja alatt lát és láttat. Világtávlatban figyelmeztet, hogy a diktatórikus és libertinus, kényszerű és szabados istentelenség növekvő világában is egy ateizmus utáni korba érkeztünk. Bebizonyosodott, hogy az istentelenség nemhogy megváltást, hanem megoldást sem tudott hozni az emberiségnek. Ez az életmű nem a minden kritika előtti naiv, hanem a minden kritikán túli ateizmus utáni keresztyénséget hirdeti mindenki számára, egyedül Isten dicsőségére.

„Püspökként 2002-ben, Budapest Kálvin téri lelkipásztorként pedig 2004-ben manipulált választásokkal nyugdíjba kényszerítették. A Budapest, Szabadság téri gyülekezet örökös püspök-lelkipásztorává választotta, ahol hetente rendszeresen igeszolgálatokat végez. A Magyar Református Egyetemes Tanácskozó Zsinat ügyvezető elnökeként, a 2007. októberi cikluszárásig, azóta a Ravasz László Egyesület elnök-püspökeként rendszeres határokon inneni és túli szolgálatai rendjében hirdeti Isten Igéjét. Egyes egyetemeken megbízás szerint, más színhelyeken meghívásokat követően előadásokat tart. Könyveket ír és jelentet meg, általában évenként és lehetőség szerint” – jegyzi meg internetes honlapjának életrajzi utóbejegyzése.

Dr. Hegedűs Loránt a Magyarok Világszövetsége Magyarok Házában évek óta tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásokat, többek között Petőfi Sándor és Ady Endre költészetéről. A Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének tagja.
A jelenkori magyarság egyik legjelentősebb szellemi alakja sajnos, hosszabb idő óta kórházban van. Egy nemzet imádkozik gyógyulásáért.

A Magyarok Világszövetségének közössége mielőbbi felépülést kíván dr. Hegedűs Loránt püspök úrnak, s 80. születésnapján életére, szolgálatára, szeretteire kéri a Mindenható Isten áldását.

Reméljük, hogy e jeles évfordulót pótlólag ugyan, de vele együtt – már gyógyultan – mielőbb együtt ünnepelhetjük meg az MVSZ Magyarok Házában barátai, tisztelői, szerettei, hívei és tanítványai örvendező közösségében.

Pápai Szabó György
MVSZ Sajtószolgálat