Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 19002177

2018. november 16.
H K SZ CS P SZ V
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
Ma Ödön napja van.
Holnap Hortenzia, Gergő napja lesz.

1978. január 6-án tért haza a Szent Korona (videóval)

37 éve, 1978. január 6-án kapta vissza hazánk az egyik legfontosabb nemzeti ereklyét, a Szent Koronát, illetve a koronázási jelvényeket, a palástot, az országalmát, a jogart és a kardot az Egyesült Államoktól. A korona 33 év után térhetett haza, miután az amerikaiak eldöntötték, hogy azt jelképesen nem a Kádár-rendszernek, hanem a magyar népnek szolgáltatják vissza.

A koronát katonai tiszteletadással fogadták a ferihegyi repülőtéren

Nincs a világon még egy olyan királyi vagy császári korona, amely annyi viszontagságon ment volna keresztül, mint a magyar Szent Korona, amelyet Szent István 1038. augusztus 15-én ajánlott föl országával együtt a Nagyboldogasszonynak. Ezeréves története során kalandregénybe illő eseményeken ment át: elásták, elveszítették, ellopták, külföldre szöktették, majd száműzték, de végül mindig megtalálták és hazahozták.

A Szent Koronát a második világháború végén, 1945-ben menekítették ki az országból a Magyar Királyi Koronaőrök. Erre azért volt szükség, mert el akarták kerülni, hogy a magyar államiság első számú jelképe akár a németek, akár a szovjetek zsákmányául essen. Az ereklyét végül nem sikerült megőrizni: Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrök parancsnoka 1945. július 27-én átadta azt az amerikaiaknak, ahonnan egy augsburgi kitérővel a 7. amerikai hadsereg főbázisára, Heidelbergbe, majd Wisbadenbe, a műkincsgyűjtő központjukba vitték.

A következő állomás Frankfurt volt 1949-ben, konkrétan a Deutsche Bank egyik fiókja, majd 1951-ben az amerikai hadsereg európai főparancsnokságára szállították a kegytárgyat. A Szent Korona ezt követően került át az amerikai kontinensre, Fort Knoxba, ahol aztán egészen 1978-ig őrizték.

Magyarország több ízben is követelte a korona visszaszolgáltatását az amerikaiaktól, ám Washington nem kívánt engedni a megkereséseknek. Többször is világossá tették, hogy nem hadizsákmányként tekintenek a Szent Koronára, hanem megítélésük szerint egyfajta letétként vették át azt a koronaőröktől; ezt hivatalosan 1965-ben közölték először a magyar vezetéssel. A visszaszolgáltatás gondolata komolyan első ízben Gerald Ford elnöksége alatt merült fel, majd a konkrét döntést már Jimmy Carter apparátusa hozta meg 1977 második felében.

A hosszas hányattatások oka az volt, hogy egy ideig maguk az amerikaiak sem tudták, pontosan mi lenne a legjobb megoldás a koronával kapcsolatban: Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek például azt szorgalmazta, hogy adják át azt a Vatikánnak, és egy ideig komolyan el is játszottak ezzel a gondolattal, végül azonban mégis átszállították az Atlanti-óceánon. A magyar emigráció prominenseinek többsége ellenezte a szentségek átadását a Kádár-rezsimnek.

1978. január 6., Parlament

Washington szimbolikusan nekik is kedvezett, amikor egyértelművé tette: Kádár János nem lehet jelen a fogadási ceremónián, és azt is leszögezte, hogy a Szent Koronát nem a budapesti kormány, hanem a magyar nép kapja vissza. Emellett feltételül szabta a jelképek nyilvánossá tételét, kiállítását is. 1977 decemberében egy magyar tudományos delegáció átvette a koronát Fort Knoxban, amely végül 1978. január 6-án térhetett vissza Magyarországra.

 

A korabeli Híradó felvételének felújított változata:

 

A koronázási ékszereket Washington nevében Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban a Lázár György miniszterelnök, Aczél György minisztertanácsi elnökhelyettes és Apró Antal házelnök vezette magyar delegációnak. Kádár – a feltételeknek eleget téve – nem jelent meg az ünnepségen. A ceremónián Apró Antal beszédében a Magyar Népköztársaság nevében köszönte meg a ,,kormány külpolitikájának visszaigazolását”. A nemzeti ereklyéket ezután nem sokkal a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították, ahol egészen 2000. január 1-jéig őrizték őket. Ekkor a Szent Koronát a jogarral és az országalmával együtt átszállították az Országház kupolacsarnokába, a hozzájuk tartozó palást azonban továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Ma már a Honvéd Koronaőrség katonái őrzik a koronát és a hozzá tartozó jelvényeket az Országház kupolacsarnokában

A következő fontos szimbolikus lépés az utóbbi években történt: az Országgyűlés döntése értelmében ismét a Magyar Honvédség feladatai közé került a Szent Korona, valamint a hozzá tartozó jelvények protokolláris jellegű őrzése. Ennek szellemében 2011. május 30-án a katonák – a Honvéd Koronaőrség tagjai – ünnepélyes keretek között ismét átvették az ereklye őrzését a Köztársasági Őrezredtől az Országház kupolacsarnokában.

Annyit mindenképp meg kell jegyezni, hogy Kádár Jánosnak az 1956-os megtorlásokban, kivégzésekben játszott szerepét jogosan rótták fel az amerikás magyarok és az Amerikai Egyesült Államok, de Apró Antal szerepe se sokkal volt kevesebb, legfeljebb nem ő volt az aláíró.  Apró elvtárs Gyurcsány Ferenc feleségének, Dobrev Klárának a nagyapja volt. 1956. október 6-án (az Aradi 13-ak kivégzésének évfordulóján!) temették újra tüntetésnek is nevezhető tömeg részvétele mellett a kommunista Rajk Lászlót és koncepciós eljárást követően kivégzett társait. A gyászbeszédet Apró Antal mondta el, melyben kihangsúlyozta, hogy soha többé nem fordulhat elő ilyen eset! Sokan mondják a Rajkék újratemetését az 1956-os forradalom előszobájának. Az Apró-féle gyászbeszéd elhangzása után alig telt el egy esztendő, mégis előfordult ugyanaz a helyzet, sok koncepciós eljárást követően ma sem tudjuk pontosan, hogy hány igaz magyart végeztek ki.

A Szent Koronát átvevők egyike sincs már köztünk. Aczél György (született Appel Henrik), az MSZMP főideológusa, a kultúra területén élet-halál ura, akit sokan neveztek kultúrpápának is, és a rendszerváltozás egyik kommunista motorja volt, 1991-ben, Apró Antal 1994-ben, a nem túl átütő személyiségű Lázár György 2014-ben távozott az élők sorából.

Lázár György miniszterelnök írta alá 1982-ben az egyoldalú, csak a Világbanknak kedvező szempontokat tartalmazó, máig élő szerződést. A rendszerváltozás ellenére ezt a szerződést sem tárgyalták újra, akárcsak az 1962-ben a Szovjetunióval megkötött kölcsönös szociális szerződést, amelynek alapján nagyon sok ukránnak fizetünk nyugdíjat, és biztosítunk ingyenes betegellátást. Ukrajnával nincs is szerződésünk, a Szovjetunióval van! Mi lesz, ha a többi volt szovjet utódállamban megtudják ezt a kedvező lehetőséget? Időközben megváltozott az ország államformája és a neve is, mégis kőbe van vésve sok Magyarországra rendkívül hátrányos, 1990 előtt megkötött nemzetközi szerződés. Vajon miért nincs akarat az újratárgyalásukra, vagy a felmondásukra?

 

Békéscsaba, 2015. január 3.

 

Alapinformáció: wikipedia

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Tóth Zoltán

 

Emlékeztető: „Ez az ország Magyarország; itt a jókat szembeköpik./ Ez az ország az én hazám, itt az álom összetörik.” (Sinka István)