A Schmitt-disszertáció újabb felvonása

Felkavaró! Megszólalt a német kutató, akitől Schmitt a disszertációja másik felét lopta
„Soha nem dolgoztam együtt Schmitt Pállal” – írta az Indexnek küldött válaszlevelében Klaus Heinemann, a német professzor, akinek az 1991-ben, angol nyelven publikált tanulmányából hosszú részleteket emelt át szinte szó szerint az államfő 1992-ben publikált doktori disszertációjába.

Heinemann szerint súlyosan érinti az ügy, egyrészt általános szakmai etikai okok miatt, különösen ha fontos politikus az érintett. A történtek ugyanakkor a saját tudományos munkája szempontjából is felzaklatták: mint írja, a '80-as évek második felében kezdte kutatni az olimpiák sportgazdasági kérdéseit, a témával foglalkozó kevés kutató egyikeként.

„A tudományos elismeréseim jelentős részben kötődnek ehhez a fontos megállapításokat tartalmazó munkámhoz, ezért felkavaró azt hallani, hogy mások érdemtelenül arattak le vele tudományos babérokat.”

Heinemann utalt arra is, hogy a Semmelweis Egyetem nemigen talál szakembereket, akik részt vennének Schmitt doktorijának vizsgálatában. „Nem vet jó fényt magyar kollégáimra, ha politikai opportunizmus miatt tartózkodnak attól, hogy megbüntessék az alapvető és lényegi tudományos etikai normák ellen vétőket.”

A professzor úgy fogalmazott, nem zárja ki, hogy esetleg találkozott Schmitt Pállal a számos nemzetközi kongresszus egyikén, amelyeken akkoriban részt vett, vagy netán sportvezetőként (sok német sportszervezetnél töltött be pozíciót), vagy valamelyik magyarországi látogatásán. Klaus Heinemann elképzelhetőnek tartja, hogy talán egy ilyen alkalommal még néhány udvarias szót is váltottak. Ugyanakkor határozattan kijelentette, hogy Schmittnek sem a nevére, sem az arcára nem emlékszik, azt pedig egyértelműen ki tudja zárni, hogy bármilyen hosszabb tudományos témájú beszélgetést folytattak vagy együttműködtek volna, amire Schmitt hivatkozhatna.

Miután kirobbant a plágiumbotrány, amely először csak a bolgár Georgij Nikolaj Georgiev szintén korábban publikált munkájával való egyezésekről szólt, a Köztársasági Elnöki Hivatal többek közt azzal próbálta visszautasítani a plágiumgyanút, hogy Schmitt Pál személyesen, jól ismerte a bolgár sporttörténészt. Kutatásaik során több résztémában együttműködtek - állította az államfői hivatal.

Schmitt Pál maga is beszélt arról múlt heti rádióinterjújában, melyben a plágiumvádra reagált, hogy személyesen is találkozott a Georgievvel, aki nagyon örült, amikor megtudta, hogy egy olimpiai bajnok felhasználta a könyvét. Georgiev már nem él, a lányát viszont megkereste a HVG, és ő nem tudott arról, hogy édesapja és Schmitt közösen dolgoztak volna a tudományos munkán. Schmitt erre az interjúban azt mondta, szerinte rosszul volt feltéve Georgiev lányának a kérdés, és igenis ismerték egymást.

Forrás: Index nyomán kuruc.info

sokkaljobb-kommentár: Már megalkotta korábban a Schmitt Pál számára kedvező törvényt a parlament, amit ő maga írt alá. Eszerint nem számít, mennyi ideig van hatalmon a köztársasági elnök, akkor is megilletik azok a juttatások, mintha kitöltötte volna az ötéves időszakot.
Ezek után illene venni a kalapját, elnézést kérni Magyarországtól, és eltűnni a balfenéken!

Békéscsaba, 2012. január 27.
F. I. – K. M.

Emlékeztető: „Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek.” (Paulo Coelho brazil író)