Pénzügyi segítség vagy nemzeti önbecsülés?

A görög pénzügyminiszter, Evangélosz Venizelosz vasárnap figyelmeztette az EU-országokat a szolidaritás és az egyenlőség elvének egyidejűségére.

 „Megfeledkezik a történelem tanulságairól mindenki, aki afféle válaszút elé állít egy országot, hogy döntenie kell a pénzügyi segítség és a nemzeti önbecsülés között. Partnereink tudják, hogy az európai egyesülés folyamata a tagországok intézményes egyenlőségén és a nemzeti identitás tiszteletben tartásán alapul. Az európai vezetők, különösen a méretüknél fogva nagyobb európai felelősségű országok vezetői bizonyára tudják, hogyan kell kezelni a kérdéseket partnerek között” – mondta a miniszter, mielőtt elutazott Brüsszelbe, az EU hétfőn kezdődő csúcsértekezletére.

A pénzminiszter ugyanakkor elismerte, hogy a tavaly októberi EU-csúcson elhatározott, második görög mentőprogramhoz „új ellenőrzési mechanizmust” társítottak, de az szerinte megfelel az EU szükségleteinek.

„Ez a mechanizmus teljesen kielégíti Görögország és partnerei közös érdekét, amely a program időszerű és sikeres megvalósításához fűződik” – mondta Venizelosz.
A szigorúbb, kiterjedtebb, részletesebb ellenőrzés „annak magától értetődő elismerésén alapul, hogy Görögországé nem csupán a felelősség, de a kezdeményezés is a (mentő)program véghezvitelében” – mondta a miniszter.

Hozzátette még, amint az AFP hírügynökség idézte: „A görög nép tudja, mekkora segítséget kap, és erre áldozataival válaszol, meghozva és végrehajtva a nehéz, de szükséges döntéseket”.

Előzőleg, szombaton a brit Financial Times azt írta, hogy a német kormány szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós mentőprogram fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti „költségvetési biztosnak”. Ez az új euróövezeti biztos vétójogot kapna a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal.

A német elképzelés nemcsak Görögországra vonatkozik, hanem minden, illetve bármelyik euróövezeti országra, amely külső támogatásban részesül, de képtelen teljesíteni vállalt kötelezettségeit – tette hozzá a Reuters.

Az efféle elképzeléseket azonban az Európai Bizottság azonnal elutasította – idézett egy meg nem nevezett bizottsági szóvivőt szintén a Reuters hírügynökség.

Forrás: mno.hu

sokkaljobb-kommentár: Nemrégiben egy Magyarországon élő görög származású szociológus elmondta a Kossuth Rádióban, hogy nagy a hasonlóság a sanyargatott tagállamok helyzete között. Példaként Görögországot és Magyarországot említette: a görögöknél ugyanúgy betiltotta az unió a mezőgazdasági termelést, mint nálunk, és cserébe egyre több befizetési kötelezettséget írt elő. A régi, egykori gyarmattartó tagállamok nagyon elszemtelenedtek, és gyarmatként kezelik a kisebb új tagállamokat.

A sok megszorítás, az egyre csökkenő jövedelem következtében előbb-utóbb éhséglázadások lesznek, amelynek leverésére már készülnek az „illetékesek”! A megakadályozására kell felkészülni, nem a leverésére! Az európai unió mára legalább akkora csalódás, mint az örökéletűnek hitt Szovjetunió. Az uniós bürokraták, képviselők létszáma és kiadásainak alapos lefaragása nélkül nincs megoldás! A tolvaj bürokratákat tessék felelősségre vonni végre!  Aki a tagállamoknak tudja osztani az észt, az először a saját portáján tegyen rendet! 

Békéscsaba, 2012. január 29.
F. I. – K. M.

Emlékeztető: „A világcsalás korában az igazság kimondása forradalmi tett!” (George Orwell)