Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 14596323

2017. szeptember 21.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Máté napja van.
Holnap Móric napja lesz.

Másfélszer lehetne kifizetni Tatabánya adósságait a sportcsarnok árából

Többe kerül a Tatabányára tervezett 3500 fős sportcsarnok, mint amennyit a megyeszékhely teljes éves bevételként számolt 2017-re. A létesítmény 15,2 milliárdos árából másfélszer ki lehetne fizetni a város idénre elővetített költségvetési hiányát.

A héten megjelent kormányrendelet szerint a sportcsarnok építtetője – és mint Bencsik János polgármester Facebook-posztjából kiderült, üzemeltetője – a Nemzeti Sportközpontok lesz, a csarnokot pedig közel 15,2 milliárdból építik meg – ebből 2017-ben 250 milliót költenek el, 2018-ban több mint 12 milliárdot, 2019-ben pedig 2,8 milliárdot. Ehhez képest Tatabánya költségvetése a 2017-es évre 13,5 milliárd forintnyi bevétellel számolt, a kiadások pedig 24 milliárd fölé rúghatnak az idei évben. Tehát a sportcsarnok árából nagyjából másfélszer lehetne kifizetni a város éves adósságállományát. (Még az is előfordulhat, hogy a 6500 fős létszámot lecsökkentették, de a bekerülési költséget „véletlenül” nem csökkentették! – F. I.)

Nincs még egy ugyanennyiért

Egyébként a közelmúltban például Oroszlányban épült hasonló létesítmény. Az 1500 fős kosárlabda- és sportcsarnokot egymilliárd forintért húzta fel a Strabag. Bár Dunaújvárosban csak felújították az 1600 fős, multifunkcionális sportcsarnokot, az is csak hatmilliárd forintba került. Szijjártó Péter egykori futsalklubja pedig 900 milliót kapott a kormánytól tavaly decemberben egy saját csarnokra. Ugyanekkor Seszták Miklós fejlesztési miniszter városa, Kisvárda is csarnokpénzhez jutott, az év végi pénzosztásnak hála a város 3,5 milliárdot kapott sportcsarnokra.

Látható tehát, hogy bár az utóbbi időben is épültek szép számmal hasonló létesítmények, egyik beruházás sem vitt el annyi pénzt, mint a tatabányai.

Így az is kérdéses, mennyire lesz túlárazva a projekt, hiszen jóval nagyobb csarnokokat olcsóbban építettek meg. A győri Audi Aréna például 5000 férőhelyes és 6,5 milliárdból épült fel 2014-ben. 2008-ban a szintén 5000 férőhelyes Veszprém Aréna 4,5 milliárd forintból épült fel. Utóbbi üzemeltetési költsége évente 120-130 millió forint lehet, Győrben pedig a csarnokot üzemeltető Győr Projekt Kft. tavaly 730 milliós forgalom mellett 112 millió forint üzemi veszteséget hozott össze tavaly.

A helyi fideszes kicsiben gondolkodott

Orbán Viktor 2016 márciusában a tatabányaiaknak is ígért egy sportcsarnokot, és a városra bízta annak eldöntését, hogy a létesítmény 3500 vagy 6500 fős legyen. A térség fideszes képviselője, Bencsik János – aki akkoriban polgármester is volt – tavaly áprilisban kezdett lobbizni azért, hogy ne 6500 fős csarnok épüljön Tatabányán, mivel szerinte ésszerűtlen egy ekkora létesítmény a városba, és annak üzemeltetési, valamint fenntartási költségei is jóval magasabbak lennének. Legnagyobb érve az volt, hogy a mostani, 1100 fős csarnokban sem szokott gyakran teltház lenni a kézilabdameccseken.

Forrás: hír.tv.hu

Emlékeztető: „A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) újraválasztott elnökének, Csányi Sándornak az évértékelőjében elhangzottak is jól jelzik, hogy sok helyen a profikra, külföldiekre költik a TAO-pénzt. Az MLSZ-elnök kijelentette: korlátozni szeretnék az NB I-ben szereplő klubok külföldi játékosainak számát és nem adnának az utánpótlás támogatására a külföldieket foglalkoztató kluboknak. Ezzel is arra ösztönöznék a klubokat, hogy a saját nevelésű futballistáknak teremtsenek inkább játéklehetőséget.” (Részlet az Így lehet sportot űzni a TAO-pénzek milliárdjainak eltüntetéséből című cikkből) Mivel a Társasági adóba az adóalapból szervezik át a pénzt, az a jegybanki alapítványokhoz kiszervezett pénzekhez hasonlóan – mondjon bárki bármit – KÖZPÉNZ!)