Már senki sem bízik Brüsszelben? 

Az uniós intézmények iránti bizalom megrendült, az emberek egyre kevésbé hiszik el azt, hogy Brüsszel képes lesz a lehető legjobb döntést hozni – mondta el Andor László, hazánk uniós biztosa a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének pénteki, budapesti rendezvényén. Szerinte az unió szociális kérdésekben egyáltalán nem számít bőkezűnek. 

Nagyon éles kontraszt alakult ki abban, hogy az unió bár jó stratégiát alkotott 2020-ig, de az intézményrendszer jelenleg csak a monetáris rendszer jövőjével foglalkozik – hangsúlyozta Andor. Az uniós biztos szerint a görög válság által kialakult helyzet súlyosnak nevezhető. Úgy látja, hogy az EU az egységes piac mellé nem épített ki egységes pénzügyi szabályozást, nem volt válságkezelési mechanizmus. „A Lehman Brothers összeomlásáig senki nem mérte föl a kockázatokat.” Európa kettős válságban találta magát a monetáris unió konstrukciós hibáiból és a gazdasági válságból fakadó problémák miatt.

Andor sürgette a költségvetési politikák összehangolását, aminek egyik eleme volt a hatos csomag elfogadása. A bizottság szerint nem elegendők az eddig megtett lépések, újabb és újabb csomagokkal szeretné a kockázatokat csökkenteni. Hiányzik még jó néhány elem, főként a gyakorlati élet területén – hangsúlyozta a biztos.

Minden megfordult? 

„Jól látható, hogy az uniós intézmények iránti bizalom meggyengült.” Nagyjából két éve 10 százalék körül állandósult a munkanélküliségi ráta, ami a szociális problémák kiéleződésével és a politikai válságok megjelenésével jár együtt – vélte Andor. Az uniós biztos úgy látja, míg korábban az európai közösség iránti bizalom abból táplálkozott, hogy sokak szerint a brüsszeli döntések mindig pozitív eredménnyel járnak, addig mostanra ennek a fordítottját éljük meg.

A recesszióval küzdő országok eddig a kedvezményezettjei voltak a kohéziós politikának, de ennek hatékonysága egyelőre nem világos – tette hozzá. Andor bírálta az unió azon döntését, hogy míg a bankok finanszírozásához könnyedén hozzájárult, addig a szociális kérdésekben nem ennyire bőkezű.

Kovács András 

Forrás: mno.hu

sokkaljobb-kommentár: 1982-ben kötötte meg az IMF-fel a Magyar Népköztársaság kormánya a szerződést, ezt követően vette fel hazánk az első hitelt. Azóta fokozatosan ballagunk lefelé, mert ahová az IMF egyszer betette a lábát, ott nincs menekvés!

A lefelé történő bandukolásban nagy „segítség” volt a nemzeti vagyon szétrablása, az úgynevezett rendszerváltozás, és az ő gyászos spontán privatizációs, kárpótlási és egyéb szemét törvénye. Az unióba történő belépés adta meg a végső lökést: betiltották a mezőgazdasági termelést, az élelmiszer feldolgozást. Előtérbe helyezték a multikat a nemzetállamokkal szemben. Drábik János szerint 4200 milliárd forint kerül ki évente az Európai Unió kasszájába a szerencsétlen Magyarországról (hiszen már a vámbevétel 75 százaléka is az övé), és cirka 1000 milliárd forint jön vissza úgynevezett uniós támogatásként. Hát ez minden, csak nem támogatás! Hiszen előírja, mire lehet költeni, és az bizony általában nem a termelést segítő cél. Pályázat útján lehet hozzájutni, ami a korrupció melegágya. Támogatta például a cukorgyárak lebombázását és a szőlőkiirtást. 

Az uniós bürokraták a hatalmas fizetésükön kívül jelentős összeget ellopnak. Az uniós képviselők, az uniós vezetők magas jövedelme, egyéb kiadásainak fedezése, az óriási irodaépületek fenntartási költsége, a felesleges Strasbourgba röpködés mind gátja annak, hogy a tagállamok boldogulni tudjanak. Az uniós országokban a társadalom egyre rosszabbul él, ami robbanásveszélyes. Ahelyett, hogy észhez térne az unió vezérkara, a spórolást végre magán is elkezdené, még mindig rendkívüli arroganciával bírál és döngöli agyagba a tagállamokat! AZ ELTARTÓIT!! Az Európai Unió vezetésében és az uniós parlamentben már több a szocialista kommunista, a maoista, mint az egykori szovjet érdekszféra országaiban. Egyszer a fagyi vissza fog nyalni, nem kellene a húrt állandóan feszegetni! 

Békéscsaba, 2012. január 27.

F. I. – K. M. 

Emlékeztető: „Minden, ami érték, ami keresztény, ami igaz, és ami évezredekig az európai élet alapfeltétele volt, rommá lett a liberális-kommunista ámokfutás alatt és miatt. Most önmagukkal együtt pusztulni kezdenek a rombolók is. Mert a felégetett búzamező nem terem, s a megölt paraszt már nem mutathatja meg, hogy kell vetni és aratni... Így tehát, a gyilkos is éhen hal előbb vagy utóbb. ” (Stoffán György: Kretének uniója)