A JOBBIK békéscsabai székházának a címe:
5600 Békéscsaba,
Kiss Ernő utca 8/1.
WEB: www.sokkaljobb.hu
| 2010. szeptember 08. | ||||||
| H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | |||


Libertatea: a székelyek ellopták a dákok írását
A rovásírást nem a székelyek találták ki, mert azt a mai Románia területén élt dákok és leszármazottaik, a románok már jóval korábban használták.

A bukaresti Libertatea napilapban Sorin Golea arról számol be, hogy 2007-ben Brassó és Kovászna megyék határán az országút mentén megjelent egy "Székelyföld" címzésű pannó, amelyen többek között egy furcsa írásjelekkel írt szöveg is látható volt (a táblát azóta eltávolították - szerk.). A magyarok szerint ezek a jelek az ősi székely írás elemei, írja a lap. De nézzük, mi is ez az ábécé? A magyarok azt állítják, hogy ezt az írást a székelyek találták ki a középkorban, és székely rovásírásnak nevezték el - írja a lap.
Mostanában jelent meg a piacon Vasile Maierean és Dan Dulciu A román írástudomány egy történelme című könyve. Előbbi a Kodifikált Szövegek Országos Központjának volt a vezetője, utóbbi pedig filológus, kriptológus. A könyv külön fejezetet szentel a székely rovásírásnak. A szerzők kijelentik, hogy ezt az írást nem a székelyek találták ki, mert azt a mai Románia területén élt dákok és későbbi leszármazottaik, a románok már jóval korábban használták. Amikor a székelyek bejöttek Erdélybe, átvették a románoktól.
A könyv szerint a székelyek a 7000 éves alsótatárlaki leletből vették át a jeleket
Az említett könyv szerint a székely rovásírásban használt 42 jelből 12 megegyezik a Fehér megyei Alsótatárlakán talált agyagtáblákon láthatókkal. Csakhogy ezek az agyagtáblák 7000 évesek, a székely rovásírás pedig csak 800 éves. A magyarul beszélő székelyek 1100 és 1200 között érkeztek a Kárpát-kanyarba – írja a Libertatea a könyvre hivatkozva –, tehát semmilyen kapcsolatuk sem lehetett a tatárlaki lelettel.
A bukaresti lap végezetül Kézay Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) című művét említi, amely 1283 körül keletkezett, és amely arról ír, hogy ezek a székelyek a hegyekben együtt éltek a blacki-knek nevezett románokkal, és ezzel a keveredéssel magyarázzák az írásjelek átvételét.
Vasile Maierean, Dan Dulciu: O istorie a criptologiei româneşti
erdely.ma
sokkaljobb-kommentár: A Kárpátok géniusza azt találta ki, hogy Arany János szalontai születése okán román volt, Petőfi Sándor meg halálának helyszíne okán szintén román költő. Akinek nincs történelme, lopkod magának. Történelem-hamisításban a szlovákok is jeleskedni szoktak.
Ehhez a cikkhez hozzászólva az egyik olvasó azt írja, hogy szerinte a románok a billiárdot találták fel (dák – dáko – dákó), nem a rovásírást. Még az is lehet, hogy azt sem?
Békéscsaba, 2010. július 29.
F. I. – T. Z.
Emlékeztető: Az igazság létezik. Csak a hazugságot találják ki. (George Braque)