A külföldi orvosoknak dupla fizetést ad a kormány

Sorra hagyják el az országot a magyar orvosok az alacsony fizetések miatt, de úgy tűnik, az NGM – az illetékes tárcával való egyeztetés nélkül – megtalálta a megoldást: kétszer akkora fizetésért vetetne fel külföldieket. 

Kérdés, az orvoshiánnyal küzdő intézmények meg tudják-e fizetni a drágább munkaerőt. A szakma és a minisztérium véleménye eltér arról, hogy a rendelet kinek kedvez.

Ha a magyar orvos elmegy, jöhet helyette a drágább külföldi? 

(NOL/Teknős Miklós)

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik rendelete – melyről Szócska Miklós államtitkár mit sem tudott – szokatlan választ adott az egyre nagyobb problémát okozó orvoshiányra: a tárca egy harmadik országból érkező orvosnak dupla annyi fizetést adna, mint magyar kollégáiknak. 

Ezzel a lépéssel „mindössze” az orvoshiány problematikájának egyik felét oldja meg a kormány – a magyar orvosok közül továbbra is egyre többen külföldön néznek munka után. (A KSH adatai alapján – bruttó 150-175 ezer forintot kapnak a gyógyítók havonta, a kezdő orvosok mindössze bruttó 120 ezer forintot, külföldön ennek sokszorosát megkereshetik)

A rendelet (44/2011. XII.16.)) értelmében viszont egy harmadik országból érkező egészségügyi dolgozót (ágazattól függően) 243–303 ezer forintért köteles a magyar munkáltató foglalkoztatni. 
Mindehhez csak úgynevezett EU Kék kártyára van szüksége a külföldi munkavállalónak. Az EU a Kék Kártyával szeretné a magasan képzett munkaerőt megnyerni. Ehhez egy egységes alkalmazási eljárást hoz létre, mely az EU-n kívülről érkező dolgozóknak biztosítana letelepedést és munkalehetőséget az EU tagországaiban. Ehhez kapcsolódik az NGM rendelete is – tudta meg a mainap.hu Dr. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnökétől.

Ha nincs pénz, nincs orvos

– A rendelet az EU-s jogharmonizáció felé tett egyik lépés, az egész unió területén foglalkoztatási csoportonként szabályozták a harmadik országból érkező munkavállaló fizetését. Minderre azért volt szükség, mert korábban elképesztően alacsony bérekért dolgoztatták őket – mondta az elnök. Hozzátette, minden tagországban az átlagkeresethez képest kapnak fizetést az ágazatban dolgozók.

– Itthon ez a összeg (a magyar orvosok és ápolók esetén) bőven az átlag alatt van. Magyarországi viszonylatban nem korrekt ilyen előnyt biztosítani a külföldről érkező szakembereknek, s mivel egyre nagyobb az orvoshiány, jó esély van rá, hogy harmadik országból is jönnek majd dolgozni – magyarázta Selmeczi, aki hozzátette: ilyen fizetésért ők is szívesen dolgoznának Magyarországon. 

Lapunk felvetésére – miszerint a magyar orvosok és ápolók fizetése és a kórházak fenntartása is gondot okoz, (magyar) orvoshiány esetén, hogy fogja a vezetés a drágább, külföldi munkaerő bérét kigazdálkodni – Selmeczi azt mondta, sehogy.

– Ha például magyar bőrgyógyászt, szemészt vagy ápolót nem talál a kórház illetve rendelő és a külföldire nincs pénz, akkor szakorvos nélkül marad az intézmény – summázta a helyzetet az elnök, aki ennek ellenére bízik abban, hogy a legnagyobb problémával küzdő, legfontosabb területekre tudják majd fordítani a kormány által felajánlott 30 milliárd forintot, ugyanakkor hozzátette, „mindenki a saját területét érzi a legfontosabbnak”. 

Mint mondta, a területenkénti hiány ideiglenesen megoldódhat az eszközök és a források elosztása, újraelosztása után – Budapesten például túlkapacitás van.

Hasonlóan borúsan látta a helyzetet Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, szerinte ugyanis a rendelet azt az üzenetet hordozza, hogy a magyar munkavállaló másodrendű a saját hazájában, ugyanakkor megerősítette, hogy EU-s jogharmonizációról van szó (nem „egyéni akcióról”), ezért nem is egyeztetett a szakmával a tárca. 

Pont fordítva?

A mainap.hu az NGM-től megtudta, a munkáltatónak előzetesen úgynevezett munkaerőigényt kell benyújtania a munkaügyi központhoz arra a konkrét munkakörre, amelyben a külföldi személyt foglalkoztatni szeretné. Ha van a nyilvántartásban a munkakörre előírt felsőfokú végzettséggel rendelkező hazai álláskereső, akkor azt kell felvennie. 

„Ha ettől a foglalkoztató elzárkózik, akkor a munkaügyi központ a kékkártya kiadását elutasítja, így a külföldit sem lehet felvenni” – olvasható a tárca válaszában. Az azonban nem derül ki, mi a helyzet akkor, ha a hazai orvos nem tudja, vagy nem akarja elvállalni a posztot (például, lakhelyétől távol eső településre hívnák) és az  intézmény azért nem foglalkoztatja a külföldi orvost, mert a költségvetése nem teszi lehetővé. 

A minisztérium az érdekvédőkkel ellentétben úgy látja, „kifejezetten a magyar munkavállalókat védik”. 

„Az egészségügyben ezzel a lehetőséggel legfeljebb csak a magánfenntartású intézmények élhetnek, azok is csak akkor, ha magyar szakember nem áll rendelkezésre. Ez esetben viszont a jogszabály kifejezetten a magyar munkavállalókat védi azzal, hogy a harmadik országbeli személynek magas, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset 1.2-szeresét kell munkabérként megfizetni, ha magyar munkaerő helyett kékkártyás külföldit kíván foglalkoztatni” - indokolják. (A Nemzeti Erőforrás Minisztérium cikkünk megjelenéséig nem adott választ kérdéseinkre.) 

„Az érvelés nem állja meg a helyét” 

Papp Magor abban egyetértett az NGM-mel, hogy EU direktíváról és az unió legtöbb országában – kivéve Magyarország, Románia és Bulgária – valóban munkaerő-piaci védelemről van szó. E három ország kivételével ugyanis a külföldi munkavállalók bérét emelték fel a hazai dolgozókéhoz képest, hogy „ne lehessen előnyben részesíteni az olcsó, külföldi munkaerőt a drága, hazaival szemben”. Tehát, Papp szerint a tárca logikája pontosan ellentétes az EU alapfelvetésével.

– Magyarországon nincs versenyhelyzet, hiszen 3000 orvos hiányzik. Szinte bárki, aki bemegy diplomával, papírral, kap munkát, segédápolónak már pár hetes átképzés után szinte bárki jelentkezhet. A hiány akkora, hogy ezek a dolgozók egy idő után szakfeladatot is fognak kapni, ami több szempontból is veszélyes – magyarázta az érdekvédő, aki szerint nem önmagában a rendelettel, sokkal inkább a fizetésekkel és a szakma presztízsével van baj: úgy véli, a nettó 200 ezer forintos fizetéssel elismernék munkájukat. 

A mainap.hu kérdésére az elnök elmondta, tisztában vannak azzal, hogy nem lehet egy költségvetési ciklus alatt mindent, az ágazatot érintő problémát megoldani, ezért a gazdasági helyzetre való tekintettel 2-3 lépcsős béremelést is elfogadnának. Emlékeztetett, Szócska Miklóstól ígéretet kaptak arra, hogy februárban lehet előrelépés az ügyben.  

Forrás: mainap.hu 

sokkaljobb-kommentár: Elképesztő, hogy például egy álláshalmozó képviselő havi három millió forintos jövedelemhez jut, egy kezdő orvos meg 90 ezer forinthoz. Társadalomtól, a valóságtól ennyire elrugaszkodott jövedelemkülönbségek vannak sajnos! A kettős mérce is nagy divat lett ezek szerint, hiszen a kettős mérce dívik! Minden pofára megy, és a pártkatonák, a rokonok előnyt élveznek. A magyar emberekkel ezt is meg lehet tenni a saját hazájukban. Már nem az?

Békéscsaba, 2012. január 26.

F. I. – T. Z.

Emlékeztető: „Nem azt kívánom, hogy a magyar tűzhelynél hátrány legyen az, hogy valaki más vérű. Azt kérem: ne legyen előny az, hogy valaki nem magyar.” (Szabó Dezső)