Békési családi kör
Aligha lehet családellenességgel vádolni Erdős Norbert Fideszes országgyűlési képviselőt, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét.

A 2010 év elején hivatalba lépett politikus néhány héten belül már az anyósát bízta meg – pályázatás nélkül – a hivatalánál az üzemorvosi teendők ellátásával. A viharsarki kormányhivatalhoz tartozó megyei munkaügyi központban kormánytisztviselőként dolgozó felesége pedig parlamenti titkára lett.
 
„Tudom én, hogy pellengérre akar állítani, és ki akar szerkeszteni. Megkaptam már a kérdőívet” – méltatlankodott arra a kérdésére az Újkígyóson élő, és ott háziorvosként praktizáló Majorosné dr. Hunya Sarolta, hogy miért éppen rá esett a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető, Fideszes országgyűlési képviselő vejének a választása, amikor
üzemorvost keresett az új államigazgatási szervhez. Erdős Norbert 2010 első napjától lett a Körös-völgyben kormánymegbízott, míg az anyósával február közepén kötött megbízási szerződést a hivatal. (A kérdőív alatt feltehetően azt a kérdéssort értette a doktornő, amelyet Erdős Norbertnek küldtünk el. Sajnos érdemi párbeszéd nem alakult ki a cikkíró és a doktornő között, mert utóbbi rövid idő után megszakította a beszélgetést.)
 
Hiány, érzet
 
Több mint egy tucatnyi pontból álló kérdéssort tettünk fel a Békés Megyei Kormányhivatalnak, két részletben. A válaszok után némi hiányérzet maradt bennünk, hiszen a megismételt felvetés dacára sem válaszoltak arra, hogy Majorosné dr. Hunya Sarolta valóban a kormánymegbízott Erdős Norbert anyósa-e. (Viszont az anyós ezt elismerte.)  Ahogy nem sikerült megtudnunk, hogy a kormányhivatal és tizennégy szakigazgatási szerve közül pontosan hol és hány ember esetében lát el foglalkoztatás-egészségügyi feladatokat az anyós, és mennyiért. Noha közpénzről van szó.
 
Csupán annyit sikerült megtudnunk, hogy jelenleg hat üzemorvos látja el a Békés Megyei Kormányhivatal és szakigazgatási szerveinél dolgozó közel másfél ezer ember esetében a feladatokat. S azt, hogy ez olcsóbb, mint korábban volt. De hogy mennyi volt és mennyibe kerül mindez ma, nem kaptunk rá választ. Az kiderült, hogy az ügyben a 8 milliós értékhatárt el nem érő díjazás miatt nem kellett közbeszerzési eljárást tartani. Ám azt sejteni, hogy az új üzemorvosi megbízások esetén nem volt meghívásos pályázat sem, ugyanis ez irányú megismételt kérdésünkre sem kaptunk választ. Azt viszont megtudtuk, hogy a megbízási díj egyik üzemorvos esetében sem éri el az idevonatkozó kormányrendeletben megszabott díj alsó határát.
 
Ahogy arra sem kaptunk választ, hogy Erdős Norbertnek miért esett a választása saját anyósára, s arra sem, hogy ezt szerencsésnek, etikusnak és elfogadhatónak tartja-e?
Fodor Zsuzsanna, a foglalkoztatás-egészségügyben dolgozó orvosok Békés megyei szakfelügyelője, egyben Kovács József Fideszes országgyűlési képviselő, a törvényhozás egészségügyi bizottsága elnökének felesége, cikkírónktól szerzett tudomást arról, hogy Erdős saját anyósát is alkalmazza üzemorvosként az egyik legnagyobb viharsarki intézményben.

Fodor kérdésünkre elmondta, ezt semmilyen etikai előírás, vagy szervezeti és működési szabályzat nem tiltja.
 
Az érintett, Majorosné dr. Hunya Sarolta – feszült hangulatú telefonbeszélgetésünk alatt – megkérdezte: miért nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy 2011 februárját megelőzően miért nem lehetett üzemorvos a kormányhivatalban és szakigazgatási szerveinél. Amikor jeleztük, ez is érdekelne bennünket, akkor mégsem volt hajlandó semmit elárulni.
 
Pártatlanság és befolyástól való mentesség
 
„Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít – akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül –, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.
Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi” – mondja ki a kormánytisztviselőkről szóló 2010/58-as törvény egyik paragrafusa.
 
Ez alapján fordultunk Erdős Norbert Békés megyei kormánymegbízotthoz, Nagy Ágneshez, a Békés Megyei Munkaügyi Központ vezetőjéhez, valamint a kormányhivatalokat felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM). Azt kérdeztük – a formállogikára apellálva – mennyire és mennyiben egyeztethető össze, hogy Erdősné Majoros Orsolya, a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának kormánytisztviselője, s hogy egyben 2011. március 1-jétől férje, a Fideszes országgyűlési képviselő, Erdős Norbert személyi titkára? Hiszen egy kizárólag pártalapon szerveződő törvényhozás esetén miképpen valósulhat meg a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény idézett passzusába foglalt: „pártatlanság és befolyástól való mentesség” alapkövetelménye?
 
A KIM nem egészen a kérdésre válaszolva leszögezte: a kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXIV. törvény egyik passzusa szerint „a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői felett a
munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt a dolgozók alkalmasságáról illetve esetleges összeférhetetlenségéről.”
 
A Békés Megyei Kormányhivatali válaszából kiderült, hogy Erdős felesége valóban a kormányhivatalhoz tartozó munkaügyi központban dolgozik, s egyszersmind 2011. március elseje óta felesben személyi titkári feladatokat lát el parlamenti képviselőként dolgozó férje
mellett. Ahogy Prókainé Vizi Ildikó, az érintett kormányhivatal kabinetvezetője arról is tájékoztatott, hogy ebben az ügyben Erdősné még ez év február közepén eleget tett engedélykérési kötelezettségének, és kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója, Nagy
Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ vezetője engedélyezte.

„Tekintettel arra, hogy ez a tevékenység nem minősül a törvény szerint összeférhetetlennek és teljes mértékben munkaidőn kívül végezhető” – áll a válaszlevélben.
 
Nagy Ágnes válaszában hangsúlyozta, hogy az általunk idézett jogszabályhely – amely, mint írtuk, a kormánytisztviselők munkájával kapcsolatban a „pártatlanság és a befolyástól való mentesség” alapkövetelményét írja elő – másra vonatkozik. Ez a paragrafus ugyanis szűkebb értelmű. Csak arra vonatkozik, hogy a kormánytisztviselő által végzett konkrét ügyek esetében kell bizonyítani, hogy eljárása során megsértette a pártatlanság és a befolyástól való mentesség követelményét. Azaz megvalósult, befejezett és tényleges jogsértést tételez fel.
Ám ezzel a kör korántsem zárult be.
 
Veszélyeztet és eredményez
 
Ugyanis a kormánytisztviselőkről szóló 2010/58-as törvény kimondja, hogy e jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a kormánytisztviselők jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből eredően pedig a
kormánytisztviselőkre is vonatkozik az 1992/32-es, a köztisztviselőkről szóló törvény (Ktv.), amelynek 21. paragrafusa az összeférhetetlenséget szabályozza.
 
Ez kimondja, hogy a (köztisztviselő) „nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.” Bár a két törvényhely – a kormánytisztviselőkről és a
köztisztviselőkről szóló – szövege majdnem azonos, ám lényeges különbséget jelent az „eredményezi” és a „veszélyezteti” megfogalmazás.

Megkérdezett közigazgatási szakjogászok ez utóbbit úgy értelmezték, hogy a jogalkotó a pártatlanság és a befolyástól való mentesség sérelmének és esetleges károsodásának a lehetőségét is ki akarta zárni.
 
Innentől már megítélés kérdése, hogy a fent vázolt helyzetben – amikor a kormánytisztviselő egy párt parlamenti képviselőjének, aki nem mellesleg a férje, a személyi titkára – a kormánytisztviselő hivatali munkájának pártatlanságának és befolyástól való mentességének veszélye fennáll vagy sem? Erre a válasz csakis igen lehet.
 
Minderre érdemi válasz egy jogerős bírói ítélet lehetne, de aligha tévedünk nagyot, hogy ennek az esélye igen csekély. Ugyanis az ezzel kapcsolatos pert esetükben annak a munkáltatónak kellene kezdeményeznie, amelynek megítélése szerint minden a legnagyobb
rendben van.
 
Slussz, poén
 
De még itt sincs vége a történetnek. Ugyanis a köztisztviselőkről szóló törvény egy másfajta összeférhetetlenséget is kimond. Eszerint: „Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.”
 
Kétségtelen, hogy Erdősné Majoros Orsolya felett a munkáltatói jogokat nem a férje, hanem a kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Békés Megyei Munkaügyi Központ vezetője gyakorolja. Viszont neki a férj a munkáltatója. Így legalábbis a közvetett irányítás lehetősége fennáll. Ez a körülmény önmagában valószínűleg nem sért tételes jogot, de az egész ügy megítélése szempontjából aligha hagyható figyelmen kívül. Hiszen mint utaltunk rá: a munkáltatótól függ, hogy indít-e összeférhetetlenségi eljárást vagy sem.

A kör – alighanem – itt zárult be.
 
(Néhány évvel ezelőtt volt hasonló eset Békés megyében. Akkor a BékésMegyei Önkormányzat kezdeményezett pert, mert Tóth Imre Fideszes országgyűlési képviselő saját, a Békés Megyei Önkormányzat pénzügyi osztályán köztisztviselőként dolgozó lányát alkalmazta személyi titkárként. A per lezárulta előtt Tóth Izabella visszalépett a
személyi titkári feladatoktól.

Ma egy, a törvényhozásban dolgozó parlamenti képviselő személyi titkára megközelítően bruttó 140 ezer forintot kap díjazásként. )
 
Bod Tamás
(A cikk Magyar Narancs Online-ban 2011. december 15-én megjelent írás kibővített és átdolgozott változata.)

Forrás: ujbaloldal.hu

Emlékeztető: „Ne álljatok ellen a gonosznak gonosszal. Álljatok ellen viszont a szellem, a hit és emberség legyőzhetetlen erejével, különben elpusztul a világ.” (Fekete Pál Békéscsaba 56-os hőse, 1992 óta díszpolgára)