Alkotmányjogi panasz

2011. december 29-én kelt beadványában a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kiváltságaival megsértett törvények miatt a Tempo Párt panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Budapest
részére

1015 Budapest Tárgy: Alkotmányjogi panasz
Donáti u. 35-45.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

A tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. tv-re is hivatkozással, az 1989. évi 32. tv. (Abtv.) 1. § d) pontja és a 37. §-a szerinti rendelkezések alapján alulírottak tisztelettel nyújtunk be

alkotmányjogi panaszt

a Magyar Népköztársaság által 1982. május 06. napján hazánkban kihirdetett 1982. évi 6. törvényerejű rendelet Alkotmányban és további törvényekben biztosított jogokat is sértő volta miatt.

Az Abtv. 37. §-ában rögzítettekre figyelemmel az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványunk útján javasoljuk az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet és az arra alapuló állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes megsemmisítését.

Előzmények:

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valutalap (továbbiakban: NVA /IMF/) 1945.12.27. napján hatályba lépett – 1969.07.28-i, 1978.04.01-i hatállyal módosított – alapokmányát hirdette ki hazánkban, amely alapokmány elfogadásáról szóló okirat a tvr-ben nevesített Magyar Népköztársaság részéről az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál került letétbe helyezésére 1982. május 6-án.
Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakasza rögzíti a NVA jogállását, miszerint

„Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik,
hogy:
(i) szerződéseket köt;
(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;
(iii) bírói eljárást kezdeményez.”
Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikke rögzíti továbbá a NVA mentességeit és kiváltságait. Ezek értelmében a NVA mentes
a Bírói eljárás alól,
az egyéb hatósági intézkedés alól,
az Irattárak létesítése alól,
a Vagyontárgyak korlátozásai alól,
az Adó alól.

Az 1949. évi XX. tv. (Alkotm.) a 1982. évi 6. tvr. kihirdetésékor kimondta;
„A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők, és egyenlő jogokat élveznek.” (61. § /1/ bek.)

Az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint:

„Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a köztulajdon és a magántulajdon között.
Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, …”

Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a személyek között bármely bírósági eljárásban.
Köztudomású tény, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggésben 2004-et megelőzően éveken át jogharmonizációs eljárás folyt, amely keretében egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról születtek döntések, törvények.

A Polgári Törvénykönyv 76. §-ának szövegét a 2004. január 27-én hatályba lépett 2003. évi CXXV. tv. 37. §-a alapján módosították, amely eredményeként a törvény mondja ki;
„A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, …, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.”

A Ptk. 76. §-át is módosító 2003. évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 7. § (1) bekezdése kimondja, miszerint
„Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.”

A törvény 8. §-a kimondja, miszerint
„Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt” tulajdonságai (a-t pontban felsoroltak szerint) „miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”

A törvény 10. § (2) bekezdése kimondja, miszerint
„Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ában meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.”

A Magyar Köztársaság Országgyűlése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdeti ki 1993.06.15-én. A törvénnyel kihirdetett 1950. évi Római Egyezmény 14. cikkelye rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, miszerint

„A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.”

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakaszában rögzítettek szerint az NVA Alapokmányának hazánk általi elfogadása alapján 1982.05.06-ától biztosított az NVA részére hazánkban is szerződések kötése, ingatlan és ingó tulajdonok szerezése és az efölötti rendelkezés, továbbá a bírói eljárás kezdeményezése.

Ugyanakkor az NVA részére a támadott tvr. útján biztosított mentességek és kiváltságok szerinti mentességek – álláspontunk szerint – azt eredményezik, hogy a Magyarországon kiváltságok és mentességek biztosítása mellett tevékenységet folytató NVA-val szemben sérül minden más személy Alkotmányban biztosított azon joga, hogy „A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, …”. Megítélésünk szerint sérül azon Alkotmányos alapjog is, miszerint „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”

Előzőekből következik véleményünk szerint a pontosan megjelölt NVA kiváltságaival és mentességeivel egyező jogok gyakorlásából kizárt, arra nem jogosult bármely hazánkban élő / működő személy tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése folytán a hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés tilalmának is a folyamatos megsértése.

Az Alkotmányjogi panaszunkban előadottak alapján tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Alkotmánybíróság a fent megfogalmazott indítványunknak adjon helyt.

Tisztelettel: TEMPO Párt, Nagy Lajos, Dr. Kazinczki Tibor, Minda Zoltán ügyvezető
06 (30) 329-9276

Forrás: Tempo/Facebook

sokkaljobb-kommentár: Magyarországon amennyiben igazi rendszerváltozás lett volna 1990-ben, akkor ezt, és az ehhez hasonló a rendkívül hátrányos szerződéseket azonnal törölni kellett volna, és újat kellett volna kötni. A szerződés aláírói magyar részről a diktatúra működtetői voltak, és a demokratikus Magyarország új kormányának kötelessége lett volna mindent elkövetni ez ellen a szerződés ellen.
Hihetetlen, hogy 1990 óta egyetlen kormány, egyetlen parlament nem akadt, amelyik változtatott volna ezen a szerződésen! Még a jelenlegi kétharmad sem, sőt, még arra sem hajlandók, hogy a szocialista kommunisták által 2008-ban hátrányos feltételekkel DEVIZÁBAN felvett hitel szerződéseit újratárgyalják.

A honlapunk Tudástár rovatában (ráklikkelve a Tudástár főcímre) megnyithatók és elolvashatók az általunk összeállított, mikor, hogyan kezdődött a lejtmenetünk című sorozatunk. Ennek első részében elolvasható az 1982-ben kötött szerződés teljes terjedelmében, második része a spontán privatizációról, harmadik része a központilag vezényelt privatizációról szól. A tulajdonképpeni negyedik része a Földtörvény helyett kárpótlási törvény című írásunk a 3. részben olvasható el.

Lejtmenetünk tehát 1982-ben kezdődött, 1987-ben kezdődött a szabad rablás, amit privatizációnak neveztek el, 1990-ben elfuseráltuk a rendszerváltozást, 1994-ben visszaszavaztuk a kommunistákat a hatalomba, 2004-ben ugyancsak hátrányos feltételekkel csatlakoztunk az unióhoz… Ma már ott tartunk, hogy nemzeti vagyonunk elvesztésén túl ikerdeficitesek vagyunk: anyagi és erkölcsi válságban tipródunk. 

Békéscsaba, 2012. január 20.
F. I. – K. M.

Emlékeztető: „Harminc éve ugyanazt csináljuk. Hiteleket veszünk föl, a hitelek kamatait is hitelekből fizetjük, és amikor nagy a baj, akkor megszorítunk.” (Bogár László: Elitünk afrikai szintű)