Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 15640252

2017. november 24.
H K SZ CS P SZ V
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Ma Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz.

99 évvel ezelőtt gyilkolták meg gróf Tisza Istvánt

Hátha valaki nem tudja

gróf Tisza István (Fotó: wikipedia)

Mint tudjuk, ma október 31-e van. Kerek 98 évvel (ma már 99 évvel) ezelőtt a Városliget szélén futó Hermina úton a korán alászálló őszi sötétséget pisztolylövések zaja verte fel. E pisztolylövések oltották ki gróf Tisza István életét.

Ki volt Tisza István, akit kortársai csodáltak, vagy gyűlöltek, akit vagy zseninek, vagy bolondnak, Ady szavaival geszti bolondnak tartottak, neveztek.

Tisza István 1861. április 22-én született Budapesten a Zrínyi u. 8. alatti épületben (itt kell megjegyezni, hogy számos könyv és lexikon a születés helyét tévesen adja meg, amikor Gesztet ír), református nemesi családban, melynek családi fészke Geszt volt. Édesapja: a korábbi miniszterelnök Tisza Kálmán, de a grófi címet nem tőle, hanem nagybátyjától, Szeged 1878-as árvíz utáni újjáépítőjétől gróf borosjenői és szegedi Tisza Lajostól örökölte, annak 1883-ban bekövetkezett halála után.

Tisza iskoláit előbb magánúton végezte, majd a Debreceni Református Kollégiumban folytatta, végül 15-évesen Budapesten, a jogi fakultásra iratkozott be. Ekkor szeretett bele unokatestvérébe, Tisza Ilonába, akit 1883-ban 22 évesen feleségül is vett. Jogi tanulmányait a heidelbergi és berlini egyetemeken fejezte be.

20 évesen tiszteletbeli főjegyzői állást kapott megyéjében, majd egy évi katonai szolgálatra vonult be egy huszárezredhez. Az igazi politikusi pálya 1886-ban kezdődik (25 éves!), amikor a vízaknai kerület képviselőjévé választják. Ugyanebben az évben átveszi a Szabadelvű Párt irányítását. Politikai pályája innen meredeken ível felfelé, mígnem 1903-ban először lesz miniszterelnök, mely tisztséget 1905. június 18-ig töltötte be, s közben a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri posztot is betöltötte.

1912-ben házelnöknek választották, mely tisztet 1913. június 7-ig, második miniszterelnöksége kezdetéig töltött be.

Ezen időszak alatt jelentős parlamenti csatározások zajlottak a véderőtörvény és a választójog kiszélesítése körül. Az ellenzék az obstrukció, azaz az értelmetlen agyonbeszélés fegyveréhez nyúlt, amit Tisza kemény eszközökkel, nem egy esetben a terem kiüríttetésével próbált letörni. Egy ilyen alkalommal, 1912. június 12-én, Kovács Gyula képviselő több pisztolylövést adott le, azonban Tisza sértetlen maradt. A merénylő ekkor maga ellen fordította a fegyvert, de ő is túlélte az öngyilkossági kísérletet.

Tisza második miniszterelnöksége nem kevésbé volt viharos, mint az első. Keményen konzervatív álláspontot képviselt. A választójog kiszélesítésében elfoglalt álláspontja ma is megszívlelendő: Annak kell választójogot adni, aki tudja mit, mi közül és miért választ. Ha ez megvalósítható lenne, mai gondjaink hamar megoldódnának.

A szarajevói merénylet után előállt krízisben körömszakadtáig ellenezte a Szerbiának adandó hadüzenettel felérő ultimátumot, s a háború elkerülése mellett foglal állást. Amikor azonban álláspontjával alulmaradt, s kitört a háború, kötelességtudó, felelős politikusként mindent megtett a háborús sikerek érdekében. Ez lett később a veszte, őt tették felelőssé a háborús szenvedésekért, s küldték a halálba.

A Ferenc József halála után trónra lépő IV. Károly óvatos reformjaival nem értett egyet, s 1917. május 23-án önként távozott a miniszterelnöki székből, s átvette az olasz fronton a Debreceni Huszárezred parancsnokságát.

A második, ugyancsak sikertelen merényletet egy huszártiszt kísérelte meg ellene a fronton, majd 1918. október 16-án sor kerül a harmadik kísérletre is. Ezt a titkos Galilei-körhöz és Korvin Ottó baráti köréhez tartozó Lékai János követte el (a mai Apor Vilmos tér korábban az ő nevét viselte) elvtársai felbujtására, mondván: a tüdőbajos Lékaira úgyis korai halál vár, legyen ő a merénylő. Azonban a fegyverhasználathoz nem értő Lékai kezében a pisztoly csütörtököt mondott, Tisza pedig nemes egyszerűséggel kivette a merénylő kezéből a fegyvert, s átadta, a közelben álló rendőrnek, Lékaival együtt.

Másnap, 1918. október 17-én Tisza István a parlamentben bejelentette azt, amit már mindenki amúgy is sejtett: a Központi Hatalmak, így Ausztria–Magyarország is elvesztette a háborút. Országszerte kitört a balliberális körök által előkészített, forradalomba torkolló zavargás, pánik.

E zűrzavar közepette Tisza, noha figyelmeztették a veszélyre, nem bújt el, továbbra is a Hermina úton, a bérelt Róheim-villában maradt. Itt találnak rá a merénylők 1918. október 31-e délutánján, s lefegyverezve a kirendelt őrséget, berontottak a házba. A zajra megjelent Tisza István, felesége Tisza Ilona, és unokahúga Almássy Denise. Tisza István pisztolyt tartott kezében, azonban látva a túlerőt, s megkímélni akarván a hölgyeket a lövöldözéstől, rövid szóváltás után eldobta a fegyvert. Ekkor dördültek el a merénylők lövései. Gróf Tisza István kétszeres miniszterelnök holtan rogyott össze, s napokon belül ugyanígy rogyott össze az a Magyarország, melyet ő, amíg módja volt rá, körmeszakadtáig védelmezett.

Végezetül néhány megjegyzés.

Hogy pontosan kik voltak a merénylők és kik felbujtására cselekedtek, csak sejteni lehet. Az aznap hatalomra, helyesebben a csőcselék élére került Károlyi Mihály Tisza régi haragosa volt. Károlyi nehezen tudta megbocsátani, hogy párbajuk alkalmával Tisza nem is vívott vele, hanem egyszerűen kardlappal elverte, megszégyenítette. Kettejük politikai ellentétéről pedig kár beszélni, arról mindenki tudott. Egy biztos: a merénylet után, az Astoriában berendezkedő Károlyiék az utcán hömpölygő tömegnek diadalittasan jelentették be (egyesek szerint Fényes László újságíró, képviselő) a sikeres merényletet.

A kommün összeomlása után lezajlott perben három személyt ítéltek el: Kéri Pált, Gartner Marcellt és Csernyák Imrét, azonban Moszkva magyar hadifoglyokért kiváltotta őket, ahogy később az 1848-as hadilobogókat Rákosira és Vas Zoltánra cserélte.

És még egy megjegyzés. Új-Hatvanban érdemes megnézni az 1931-ben (a világgazdasági válság kellős közepén Horthy Magyarországán!) épült katolikus Szent István templom Márton Lajos által festett mennyezeti freskóját: A dicsfénnyel tündöklő magyar Szent Korona előtt IV. Károly király térdel. Tőle balra a nép, tőle jobbra a nemesség képviselői. Ezek sorából fejmagassággal kiemelkedik gróf Tisza István drótkeretes szemüvegétől jellegzetes alakja, ahogy életében is kiemelkedett pályatársai, kortársai közül. Nem is egy fejjel.

Dobai Miklós

Forrás: groups.google.com/sokkaljobb levelesláda   

sokkaljobb-kommentár: A geszti Tisza-kastély a református egyház kezelésébe került. Tisza István holttestét a gyilkosság után kalandos körülmények között sikerült a Békés megyei Gesztre szállítani és a családi sírboltban eltemetni.

A gróf Tisza István és Károlyi Mihály párbajáról szóló írás elérhető ITT

A Hogyan akarta Szabó Ervin (a nevét viseli Magyarország legnagyobb könyvtára!) meggyilkolni Tisza Istvánt című cikk ITT

Amikor gróf Tisza István neve szóba kerül, mindig megemlítjük, mindeddig hiába, hogy Békéscsaba díszpolgára Károlyi Mihály, akinek a világon semmi köze nem volt sem a városhoz, sem a megyéhez!

Nem mellesleg itt is megemlítjük, hogy hazánkat Párizsban a Rákosi rendszerben nagykövetként Károlyi Mihály képviselte, és a jelenlegi franciaországi nagykövetünk szintén egy Károlyi…  Károlyi György.

A Vatikánban a nagykövetünk egy magyarul nem is beszélő idős bécsi Habsburg.

Békéscsaba, 2017. október 31.

F. I. – T. Z.

Emlékeztető: „Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat (Tisza Istvánt) meggyilkolják, a legbutábbikat (Károlyi Mihályt) pedig megteszik miniszterelnöknek.” (Sigmund Freud)