Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 15597156

2017. november 18.
H K SZ CS P SZ V
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Ma Jenő napja van.
Holnap Erzsébet napja lesz.

1956. november 4-e pokoli hajnala

1956. november 4-én hajnalban Magyarországra rászakadt a pokol, megindult óriási erővel a szovjet hadsereg a magyar forradalom leverésére. A remény, hogy győzhet a forradalom, ezen a hajnalon foszlott szét. Hatvanegy évvel ezelőtt, 1956. november negyedikén Nagy Imre miniszterelnök rádióhangja ébresztette az országnak azt a felét, amely még virrasztott.

„Baráti” szovjet tankok kelnek át a Margit hídon 1956. november 4-én  (Fotó: MTI)

Tizenkét izzó-önfeledt nap volt Magyarország mögött, és lett illúzióvá röpke pillanat alatt. Már hallatszott odakintről a lánctalpak zaja. Nagy Imre, amikor a rádióban elhangzott magnetofonról a sokat lejátszott beszéde, már a jugoszláv nagykövetségen kért és kapott menedéket, és szedette össze az elvtársait és azok családjait, akik szintén ott nyertek elhelyezést. Egyetlen jobboldali kormánytagját sem vitette be…

Nagy Imre

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” Amikor ez elhangzott, Nagy Imre és csapata már a jugoszláv nagykövetségen volt. Csapataink nem álltak harcban, és nem volt a helyén a kormány…

 

Mindszenty bíboros az amerikai külképviseletre menekült, ahol 14 esztendőt töltött „fogságban”.

„Tegnap még másképp volt minden. Illetve dehogy – akkor már egy hete döntöttek a sorsunkról. Október 28-án Dulles amerikai külügyminiszter Texasban kijelentette: Magyarországot nem tekinti „potenciális katonai szövetségesnek”. Másnap a moszkvai USA-nagykövet tudatta az oroszokkal Eisenhower elnök álláspontját: „Az Egyesült Államok sem most, sem korábban nem támogatta egyetlen védtelen nép nyílt lázadását olyan erő ellen, amely felett várhatóan nem győzhet.” Amerika tehát kiadta Moszkvának a zöld jelzést a forradalom leverésére. És az ukrán származású Hruscsov nem késlekedett… A forradalmat leverő szovjet hadseregben sok ukrán volt.

Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnoka Amerika árulásáról:

 

November 4-ét megelőzően november 2-án Titóval, a jugoszláv diktátorral már arról „egyeztetett” Hruscsov, hogy a Nagy Imrét elárulók közül ki legyen Magyarország új helytartója: Münnich? Kádár? A sors fintora, hogy Nagy Imréék a jugoszláv nagykövetségre menekültek! Néhány hétig volt is számukra menedék, de rövid idő múlva kiszállították őket a romániai Snagovba, és Nagy Imre számára megkezdődött az utolsó felvonás! Kádár János 33 évig volt a szovjet helytartója Magyarországon. Soha nem mondta ki még halála előtt sem Nagy Imre nevét! Csak azt hajtogatta, hogy az az ember…

1991 nyaráig itt maradt a szovjet hadsereg, vagyis a szovjet szuronyok árnyékában uralkodtak a helytartóik. Németország a második világháború után ketté volt szakítva, Kelet- és Nyugat-Németországra. A nyugati részről az amerikai hadsereg azóta sem vonult ki… Sok magyar honfitársunk nem is tudja, hogy Ausztriának egy része is szovjet megszállás alatt volt, többek között a főváros, Bécs is. 1955-ben született egy ENSZ-határozat, amelynek köszönhetően onnan ki kellett nekik vonulni. Sajnos a döntés Magyarországot nem érintette.

Mi történt 1956. november 4-e hajnalán Békéscsabán?  

 „Elindultak! Vége mindennek! Ami ez után következett, maga volt az iszonyat! A megtorlás, a hazaárulók tombolása 1956. november 4-én, azon a pokoli hajnalon vette kezdetét!” – írja erről a hajnalról Fekete Pál, Békéscsaba díszpolgára, a forradalmi napok békéscsabai hőse a könyvében.

A keresőbe beírva városunk nevét, 1956-tal kapcsolatban a következő bejegyzést találtuk: 

„1956-ban a város környékén állomásozó honvédségi alakulatok a forradalom mellé álltak, október 23-án a Békéscsabán állomásozó hadosztály katonái levették a Rákosi-címert a sapkájukról. Október 26-án tüntetés zajlott a település központjában, kinyomtatták a forradalom követeléseit tartalmazó 16 pontot. Október 27-én a rendőrség is a tüntetők oldalára állt. A békéscsabai városi – majd megyei – forradalmi bizottság elnökének Fekete Pált választották. Egy napra rá, 28-án betiltották a pártbizottság lapját, a Viharsarok Népét, helyette a forradalmi Kossuth Népe, majd november 1-jétől a Független Újság jelent meg három napig. 

A településen az időszak során végig rend uralkodott, kilengések nem történtek. Október 30-án jó néhány városi ÁVH-st őrizetbe vettek. 

November 4-én az országba beözönlő, harckocsikkal megerősített szovjet csapatok rövid harcokat követően Békéscsabát is megszállták. A városban több helyen is lőtték a szovjet páncélosokat és katonákat, az ellenállás fészkei a forradalmi tanács épülete, valamint a Petőfi utcai Általános Iskola voltak. Több szovjet katona, két rendőr és egy civil vesztette életét. A viszonttűzben egy ember halt meg, emlékét ma emléktábla őrzi a Szabadság téren.

Arról a rettenetes békéscsabai hajnalról írt Fekete Pál Az utolsó szó jogán című könyvében, az erről szóló részlet elérhető ITT

November 10-én letartóztatták Fekete Pált, erre a hírre sztrájkok robbantak ki. December 6-án a forradalom budapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetés volt a városban, ami az 56-os események utolsó mozzanata volt a településen.

November 4-e nemzeti gyásznap, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulója.

Mintha csak az akkori hazaárulókról írta volna Vajda János A honárulókhoz című versét. Részlet a versből: „Föl vagytok írva! – tudjuk, kik valátok/ Rossz szellemek szörnyű szülöttei!/ Ne bújjatok az örök gyalázattól!/ Nem rejtenek el ég-föld üregei!/ Halhatatlanítva vagytok a dicsőkkel,/ S bár lenne égben bűnös árnyatok,/ Egy nemzet átka oda is elhangzik/ – Nektek sehol nem lesz nyugalmatok!”

Amennyiben lett volna valódi rendszerváltás, nem úszták volna meg az 56-os megtorlásokat az elkövetők. Valamennyien ágyban párnák között haltak meg, kiemelt nyugdíjjal, sokszor budai villában élősködve. Biszku Béla volt erre az elrettentő példa, volt némi bírósági eljárás, de ő is megúszta. Addig húzta az időt az igazságszolgáltatás, amíg meg nem halt. A meghurcoltjaik közül, akik még köztünk élnek, kevés nyugdíjat kapnak, és alamizsnaként némi nyugdíj-kiegészítést, szerény körülmények között élve.

Budapestet szinte rommá lőtték a szovjetek. A megtorlásokban magyarok ezrei voltak a segítségükre, akiket karhatalmistáknak neveztek el. Rövid volt az idő, igyekezni kellett a forradalmárok és a velük egyetértők elleni aljas fellépésekkel. Nem volt idő arra, hogy egyenruhák készüljenek nekik, ezért a szovjet nagylelkűen rendelkezésükre bocsátott raktárról néhány vagon pufajkát, ami alkalmas viselet is volt nekik télvíz idején. Emiatt aztán a népnyelv ezeket a szovjettel együttműködő árulókat nem karhatalmistáknak, hanem pufajkásoknak nevezte. Az 1956-os forradalmat követő megtorlások „sikeres” végrehajtása után szolgálatukat a Kádár-rezsim később jól fizető állásokkal hálálta meg. Sok igaz magyar embert vertek félholtra, börtönöztek be, vagy végeztek ki Kádár pribékjei.

Nálunk az 1990 évi úgynevezett rendszerváltozás is úgy „sikerült”, hogy már 1994-ben Horn Gyula személyében egy volt pufajkás lett a miniszterelnök. A piszkos múltját elintézte egy Na és?-sel! Sajnos azóta is Na és! ország vagyunk! De miniszterelnök lehetett egy forgalmi rendszámos titkos ügynök (D-209-es Medgyessy Péter) és egy volt kommunista ifjúsági vezér (Gyurcsány Ferenc) is. Nincs se elszámoltatás, se felelősségre vonás.  Mikor lehet elmondani végre azt, hogy már nem vagyunk Következmények nélküli ország? Valódi rendszerváltozás kellett volna, de nekünk sem a forradalom, sem a rendszerváltozás nem sikerült. Az a kevés magyar, akinek sikerült, azok viszont ma már többszörös milliárdosok, offshore lovagok, oligarchák, a társadalom többsége viszont egyre rosszabb helyzetbe kerül az alacsony fizetések, a magas adók, a devizahitelezésnek nevezett csalás és a korrupció miatt. Egyre többször hangzik fel a sóhaj, hogy Anyám, én nem ilyen lovat akartam!

1956. izzó ősze volt…

 

Gércez Attilát az 56-os forradalom költőjének is szokás nevezni. A börtönből alighogy kiszabadult, 1956. november 7-én 27 évesen érte a pesti utcán a halálos lövés! Egy megzenésített versével emlékezzünk meg róla!

 

Békéscsaba, 2017. november 2.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Tóth Zoltán 

Emlékeztető 1.: „Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak „Háború” van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok.” (Fekete István író) 

Emlékeztető 2.: „A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.  Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” (Albert Camus: A magyarok vére (részlet)