Íme az IMF ajánlata!

Bár nagyon ambiciózusnak tartják a magyar kormány idei költségvetését, a Valutaalap aggodalmai nem szűntek meg.

Még mindig aggódik az IMF (AFP)

Magyarországnak fenn kell tartania gazdasága stabilitását, javítania kell költségvetési politikájának tervezésén és a gazdasági kormányzáson – jelentette ki Christoph Rosenberg az IMF Survey-nek nyilatkozva. Az IMF magyar misszióvezetője elismerte, hogy a gazdasági stabilitás fenntartása terén Magyarországon tett „néhány pozitív lépést” és  „nagyon ambiciózusnak” nevezte az idei költségvetést is. Rámutatott, hogy az ebben foglalt strukturális költségvetési kiigazítás „bármely ország szabványai szerint nagynak számít”.

Kihívások kezelése 

A kiigazítás Rosenberg szerint természetesen prociklikus: a kormány emeli az adókat és csökkenti a kiadásokat egy olyan időszakban, amikor a gazdaság lassul. De két év strukturális lazításai után erre annak biztosítására van szükség, hogy az adósság GDP-hez viszonyított aránya továbbra is csökkenő pályán maradjon, és ne terhelje továbbra is a gazdaságot. Mint mondta, ez azért is fontos, hogy megmaradjon a befektetői bizalom a finanszírozás költségeit ellenőrzés lehessen tartani. Rosenberg értékelése szerint a magyar monetáris politika is megfelelően szigorú, a forint további destabilizáló leértékelődésének megakadályozása érdekében.

Christoph Rosenberg szerint a magyar gazdaság előtt álló kihívások kezelése érdekében szükség van a költségvetési politika tervezésének javítására, annak kevésbé regresszívé tételére és növekedésbaráttá alakítására.

Lesz-e befektetői bizalom?

Az egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban Rosenberg úgy fogalmazott, hogy annak konkrét magyar változata és az egyes hozzá kapcsolódó rendelkezések az "optimálisnál kedvezőtlenebb gazdasági eredményeket hoztak, növelték bürokráciát, és túlságosan nagy terhet jelentettek a leginkább veszélyeztetettek számára".

A misszióvezető az általa kifogásolt rendelkezések közé sorolta  az alapvető adókedvezmény megszüntetését, a minimálbér meredek, 18 százalékos emelését, a munkaadók számára megfogalmazott bérrendszeri és kompenzációs ajánlásokat, valamint a jövedéki adó növelését és a normál áfa-kulcs 27 százalékra történő emelését. Az IMF aggálya az, hogy mindez csökkenti a reálbevételt és az alacsonyabb képzettségű munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségeit is. Egyúttal bonyolultabbá, és kevésbé vonzóvá teszi az üzleti tevékenységet Magyarországon - tette hozzá.

Rosenberg szerint negatívan hatnak az üzleti környezetre a túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelemre, valamint az energetikai, a kommunikációs, és a banki ágazatra kivetett „válságadók”, valamint azok az intézkedéseket, amelyek beavatkoztak a már meglévő hitelszerződésekbe. Rámutatott, hogy Magyarországnak sürgősen új beruházásokra, köztük külföldi befektetésekre van szüksége, s hogy ezen a téren az ország a szomszédjaihoz és korábbi saját teljesítményéhez képest  is lemaradt.

Csak hosszú távon

A misszióvezető hangsúlyozta, hogy a gazdasági kormányzás javítása szintén növeli a politikai intézkedések kiszámíthatóságát. Christoph Rosenberg a leglátványosabb példaként a központi bank függetlenségéről folytatott vitát említette. Mint mondta,  a „2011 végén elfogadott jogszabály azt a benyomás keltette, hogy a kormány megpróbálja befolyásolni a központi bankot a döntéshozatalban”. Hozzátette: a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy egy, a legjobb nemzetköz gyakorlattal összhangban álló törvénymódosítással eloszlassa ezt a benyomást.

Mint mondta, a fékeket és ellensúlyokat a 2010-ben meggyengített Költségvetési Tanács esetében is helyre kell állítani. Rosenberg az IMF aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a testület a jelenlegi formájában nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal és függetlenséggel ahhoz, hogy egy külső és objektív képet szolgáltasson a költségvetési fejleményekről.

A misszióvezető szerint Magyarországra, amely még nem tért magához az előző válságból, hosszú távon pozitív hatással lehetnek a Széll Kálmán Terv kínálati oldalon bevezetett intézkedései, de időt vesz igénybe, amíg azok hatni kezdenek.

Forrás: MTI/FN24

sokkaljobb-kommentár: Abban, hogy Magyarország idejutott, természetesen oroszlán része van az IMF-nek. Az országra névre rendkívül hátrányos szerződést kötöttek 1982-ben az akkori kommunista kormánnyal, amit az úgynevezett rendszerváltozás idején újra kellett volna tárgyalni! Hiszen állítólag a diktatúrából átléptünk a demokráciába. Erre azonban sajnos azóta se került sor, azóta is állam nálunk az államban az IMF. A parlamenti kétharmaddal ezt a Fidesz-kormány újratárgyalhatná… A Gyurcsány-kormány rendkívül kedvezőtlen feltételekkel, DEVIZÁBAN vette fel 2008-ban az újabb gigahitelt. Ezeket a feltételeket sem hajlandó újratárgyalni a Fidesz-kormány…

A Széll Kálmán-terv tetszik a misszióvezetőnek! Hát akkor nekünk ebből csak bajunk lehet. A misszió és a reform szavakat meghallva a magyar embereket kirázza a hideg. Az előbbi az afganisztáni misszióra, az utóbbi az úgynevezett rendszerváltás óta napirenden lévő örökös sanyargatásra hajaz. Ha az IMF és misszióvezetője aggódik, akkor minden eddiginél nagyobb megszorítás vár a köznépre. Érdekes módon a több százmilliárdos haszonnal munkálkodó multikért aggódik, a társadalomért soha! Embertelenített világ…

 Mivel a Magyar Nemzeti Bank ma már se nem magyar, se nem nemzeti, miért a magyar állam fizeti a fenntartási költségeit, és a mintegy 1400 közalkalmazott magas fizetését?Miért tolhatja a magyar államra a mostanában örökösen jelentkező veszteségeit?  

Békéscsaba, 2012. január 27.

F. I. – T. Z. 

Emlékeztető: „A magyar exportárbevétel 80–82 százaléka importtartalom. Alig van hozzáadott érték. Import nyersanyag, energia és alkatrész. Összeszerelés, bérmunka, betanított munka a multiknál. Alacsony bérek (az EU-27-ek átlagának 22 százaléka), a multiknak adómenteség, sőt közvetlen állami támogatás. Egy gyarmati jellegű bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba. Ez jellemzi ma a magyar gazdaságot.” (Gadag László közgazdász, egyetemi docens)